al-Tabari egy korai muszlim történész volt, aki 839-tőlFebruary 17, 923 A.D. -ig élt. Az al-Tabari történelem előszavának szerint ez „általános egyetértés szerint az iszlám világban született legfontosabb egyetemes történelem”. Tabari művének címe ta’rikh al-rusul wa’l-muluk, ami a próféták és királyok történetét jelenti. Ez a 38 kötetből álló mű Ádámtól és Évától egészen 915-ig terjedő időszakban a világtörténelem tényeit és legendáit meséli el.
Az első négy kötet sok olyan dolgot idéz, amely a Bibliában is megtalálható. Az első négy kötet egy egységnek tekinthető, mivel al-Tabari az 5. fejezettől kezdve részletesen tárgyalja a perzsák történelmét.
A szerzőről
A „Tabari” a beceneve volt, mivel Tabarisztánból származott, amely Iránban, Teherántól délre található. Noha egyes hanbalita szunnita muszlimok azzal vádolták, hogy síita hajlamai vannak, ennek nincs alapja, kivéve azt, hogy iráni volt. Tabari hitelessége történészként meglehetősen magas lenne, ha nem lennének ezek az első három kötetek. Úgy tűnik, annyira elmerül a ténybeli részletekben, hogy ahol nincsenek ilyenek, ott könnyedén kitalálja őket, vagy mások kitalációit minden fenntartás nélkül megismétli. Tényleg ismerjük Ádám és Éva leányainak nevét? Tényleg tudjuk, hogy Éva mindig ikreket szült? Tényleg tudjuk, hogy Éva Káinnal és ikertestvérével volt terhes, mielőtt kiűzték őket az Édenkertből?
Tabari 7 éves korára már kívülről tudta a Koránt. al-Tabari 1. kötet, 15. o. Zarándoklatra indult. al-Tabari 1. kötet, 19. o. Tabarinak kiváló memóriája volt. al-Tabari, az 1. kötet 19. oldala szerint
Al-Tabari iszlámja
Al-Tabari iráni szunnita muszlim volt. A hanbaliták azt állítják, hogy síita hajlamai voltak, de erre semmi nem utal, kivéve születési helyét. Tabari eleinte szafíita volt. Később saját iskolát alapított. al-Tabari, 1. kötet, 62. o. Viszály dúlt a különböző iskolák között. al-Tabari, 1. kötet, 66. o. A hanbaliták erőszakot alkalmaztak a más iskolákhoz tartozó muszlimok megfélemlítésére. al-Tabari, 1. kötet, 71. o.
Tabari tanult a Korán különböző olvasatairól. al-Tabari, 1. kötet, 23. o.
Csak egy doktrinális sajátosság emelkedik ki al-Tabari műveiben. Úgy vélte, hogy a rabszolgalányoknak nem szabadna saját pénzük legyen. al-Tabari, 1. kötet, 21–22. o.
Tabarinak volt egy kozmológiai „bizonyítéka” Isten létezésére. al-Tabari 1. kötet, 194–195. o.
Az első teremtett dolog egy toll volt, amellyel a végzetben előre megírtakat írták le. al-Tabari, 1. kötet, 198–201., 218., 219. o.
Al-Tabari és a tudomány
Al-Tabari elfogadta másoktól származó részleteket anélkül, hogy mindig megkérdezte volna, honnan tudják azokat. Például Tabari arra a következtetésre jutott, hogy Isten vasárnap teremtette a világot, mert a korai muszlim tudósok ebben egyetértettek. al-Tabari 1. kötet, 212. o.
Hét mennyország létezik. al-Tabari 1. kötet, 213. o.
A csillagok védelmet nyújtanak a Sátán ellen. al-Tabari 1. kötet, 223. oldal
Megkérdeztem Isten Küldöttét [Mohamedet]: „Hol nyugszik le [a nap]?” Ő így válaszolt: „A mennyben nyugszik le, majd mennyről mennyre emelkedik, mígnem eléri a legmagasabb, hetedik mennyet. Végül, amikor a Trón alá ér, leereszkedik és leborul, és a felette felügyelő angyalok vele együtt leborulnak.” Ekkor a nap így szól: „Uram, honnan parancsolod, hogy keljek fel: onnan, ahol lenyugszom, vagy onnan, ahol felkelek?” – folytatta. Erre utal Isten szava: „És a nap: elfut arra a helyre, ahol (éjszaka) tartózkodnia kell”, ahol a Trón alatt tartják – „Ezt rendelte el a Hatalmas és Tudó” – „ez” alatt a hatalmas Úr királyi hatalmában végzett eljárását értjük, az Úrét, aki „tudó” teremtményeiről. Folytatta. Gábriel a Trón fényéből hoz a napnak egy ragyogó ruhát, a nap óráinak mértékének megfelelően. Nyáron hosszabb, télen rövidebb, ősszel és tavasszal pedig közepes hosszúságú. [tavaszi, őszi és téli divat!] – folytatta. A nap felveszi azt a ruhát, ahogyan itt közületek valaki felveszi a ruháját. Ezután szabadon járhat a mennyei levegőben, amíg fel nem kel onnan, ahonnan szokott. … Ugyanezt az utat követi a hold is felkelésekor … De Gábriel hoz neki egy ruhát a Lábazat fényéből. Erre utal Isten szava: „A napot fényessé, a holdat pedig világossá tette.” al-Tabari 1. kötet, 231. o.
Mohamed azt mondta, hogy Isten eredetileg két napot teremtett, de Gábriel a szárnyával áthúzta az egyiket, csökkentve annak fényességét és fekete nyomokat hagyva rajta, és az így a hold lett. 233. o.
A nap egy sáros forrásba nyugszik. al-Tabari, 1. kötet, 234. o., amit a muszlimok a 18. szúra alapján hisznek.
Al-Tabari azt a nézetet vallotta, hogy Dhul [Zul] Qarnain Makedóniai Sándor volt. al-Tabari 1. kötet, 37. o., és hogy ő Istenben hívő volt. al-Tabari 2. kötet, 109. o. Sándor valójában többistenhitű pogány volt, akit az emberek később istenként imádtak.
Al-Tabari 1. kötet, 234. oldal azt is említi, hogy a nap egy sáros forrásban nyugszik le. A „sáros” szó a hami’ah, ami fekete agyagot jelent, de a hamiyah egy hasonló szó, amely forrót is jelenthet. (Lásd a 442. lábjegyzetet, 234. oldal)
Ezenkívül maga a Föld is egy nagy halon nyugszik. al-Tabari, 1. kötet, 220. oldal
Angyalok és Sátán
al-Tabari gyorsan pótolta a hiányzó részleteket. Például al-Tabaritól tudhatjuk meg, hogy Allah a világ többi részének megteremtése előtt teremtette a Ka’abát. al-Tabari, 1. kötet, 216. oldal.
Az angyalok már 2000 évvel Ádám előtt elvégezték a zarándoklatot. al-Tabari, 1. kötet, 295. o.
Iblis egy angyali dzsinn volt. al-Tabari 1. kötet, 250. o., akit „Azazil”-nak is neveztek. al-Tabari 1. kötet, 254. o. Egy kígyó szájába bújt. al-Tabari 1. kötet, 275–279. o.
Ádám és Éva
Az embereket nem közvetlenül Allah teremtette, hanem a halál angyala. al-Tabari 1. kötet, 256. oldal
Éva Ádám bordájából lett teremtve. al-Tabari 1. kötet, 273. o. Éva eredetileg intelligens volt, de Allah – Ádám bukása után – őt [Ádámot viszont nem] butává tette. al-Tabari 1. kötet, 280., 281. o. Még Évának is volt fátyla. al-Tabari 1. kötet, 294. o.
Ádám engedetlen volt Isten iránt. al-Tabari 1. kötet, 275. o. Ádám felelősséget visel minden olyan lélekért, akit jogtalanul megöltek. al-Tabari 1. kötet, 315. o.
Ádám próféta volt. al-Tabari 1. kötet, 303. o.
Még Ádám is zarándoklatot tett Mekka helyszínére. al-Tabari 1. kötet, 295. o.
Ádám a fejével hozzáért az éghez, és ezért kopaszodott meg. al-Tabari 1. kötet, 297. oldal
Ádám és Éva után
Mindenki naponta vétkezik. al-Tabari 3. kötet, 147. oldal
Említés a Nudh [Nod] földjéről. al-Tabari 1. kötet, 295. oldal
Káin (Qabil) megölte testvérét, Ábelt (Habilt). al-Tabari 1. kötet, 307. oldal
Egyesek szerint Káin egy nő miatt ölte meg Ábelt. Mindketten a nővéreiket vették feleségül. al-Tabari 1. kötet, 308. oldal
Al-Tabari azt állította, hogy ismeri Ádám leányainak nevét. al-Tabari 1. kötet, 317. oldal
A fekete kő eredetileg fehér drágakő volt, de feketévé vált, mert az iszlám megjelenése előtt oly sok menstruáló nő érintette meg. al-Tabari, 1. kötet, 303. oldal
Énok dzsihádot folytatott. al-Tabari 1. kötet, 346. oldal
Noé bárkája
Noé bárkája – al-Tabari, 1. kötet, 348. oldal
Noé bárkájában 10 ember volt. Volt egy negyedik fia, Yami, aki nem hitt benne, és nem szállt fel a bárkára. al-Tabari, 1. kötet, 360. oldal
Sátánnak is be kellett jutnia a bárkába, hogy túlélje. Noé megtévesztésével jutott be. al-Tabari 1. kötet, 360. oldal
Noé muszlim lett. al-Tabari 1. kötet, 360. oldal
Noé gyermekei is muszlimok lettek. al-Tabari 2. kötet, 12. oldal
Az egyik oka annak, hogy az emberek megépítették a Bábel tornyát, az volt, hogy ne érje őket újra özönvíz. al-Tabari 2. kötet, 27. oldal
Noé és Ábrahám között nem voltak Allah küldöttei [prófétái], kivéve Hudot [Ad népéhez] és Salih-ot [Thamud népéhez]. al-Tabari, 2. kötet, 50. oldal
Ábrahám
Ábrám azt mondta, hogy egy csillag és a hold az ő ura. Később azonban meggondolta magát. al-Tabari 2. kötet, 51. oldal
Az a csillag, amelyet Ábrám urának tartott, a Jupiter volt. al-Tabari 2. kötet, 54. oldal
Zsidó apokrif történet Ábrahámról, amely szerint a legnagyobb bálvány összetörte a kisebbeket. al-Tabari 2. kötet, 56. oldal
Egy kurd tanácsolta az embereknek, hogy égessék el Ábrahámot. al-Tabari 2. kötet, 58. oldal
A fáraó megkedvelte Sárát, Ábrám pedig hazudott a fáraónak, azt mondva, hogy Sára a húga. al-Tabari 2. kötet, 62. oldal
Ábrám csak három hazugságot mondott. al-Tabari 2. kötet, 63. oldal
Sára elvégezte Hágár női körülmetélését. al-Tabari 2. kötet, 72. oldal
Négy millió ember élt Sodomában. al-Tabari 2. kötet, 124. oldal
Nimród hét évre bebörtönözte Ábrámot. al-Tabari 2. kötet, 128. oldal
Isten csodás módon Ábrahám nyelvét szírról héberre változtatta. al-Tabari 2. kötet, 128. oldal
Bár a Korán nem határozza meg, melyik fiát akarta Ábrahám majdnem feláldozni, Tabari szerint körülbelül 16 forrás Izsákot, 23 forrás pedig Izmaelt említi, és al-Tabari [meglehetősen objektíven] mindkét álláspont mellett hoz fel érveket. al-Tabari 2. kötet, 82–97. o.
Izsák [nem Izmael] hét éves volt, amikor majdnem feláldozták. al-Tabari 2. kötet, 68. oldal
A Koránban semmi nem utal arra, hogy az áldozatot a 10. napon mutatták be, amelyen Ábrahámra és fiára emlékeznek. al-Tabari 2. kötet, 96. oldal, 241. lábjegyzet
Izsák volt Ábrahám fia, akit majdnem feláldoztak. al-Tabari, 2. kötet, 175. o.
Mózes és a kivonulás
Al-Khidr a 18. szúra 60–62. versében nagyon hasonlít egy zsidó meséhez: R. Joshua bin Levi és Illés furcsa cselekedetei, William M. Brinner (fordító) művében, Nissim bin Jacob bin Shahin: Egy elegáns kompozíció a viszontagságok utáni megkönnyebbülésről, Yale Judaica Series, 20. kötet, 1977. Megkönnyebbülés II., 13–16; J. Obermann: „Két Illés-történet a zsidó-arab hagyományban”. Hebrew Union College Annual 23., 1. sz. (1950–1951), 387–404. o. al-Tabari, 2. kötet, 387–404. o., 493. lábjegyzet.
620 000 izraelita férfi hagyta el Egyiptomot. al-Tabari, 3. kötet, 63. o.
Al-Samiri jelentése: szamaritánus (lábjegyzet). A lábjegyzet szerint al-Tabari a Tafsir [kommentár] című művében azt írja, hogy al-Samari egy jeles izraelita volt, akivel Mózes megtiltotta az izraelitáknak, hogy kapcsolatba lépjenek vele, és ezért váltak szét az izraeliták a szamaritánusoktól. al-Tabari, 3. kötet, 72. o.
Egy Sami nevű zsidó [szamaritánus?] al-Tabari 4. kötet, 77. oldal
Isten számos parancsot adott az izraelitáknak, de azok 6/7-ét elvette, és csak azokat hagyta meg, amelyeket megkaptak. al-Tabari, 3. kötet, 78. oldal
Dávid és Salamon
Dávid király feleségül vette Uriás feleségét, miközben Uriás még életben volt. Bűnt követett el azzal, hogy Uriást a halálba küldte. Két angyal [nem Nátán] mesélte el Dávidnak a két férfi és a kis bárány történetét. al-Tabari 3. kötet, 145., 148–149. o.
Dávid király kezei vérrel voltak befecskendezve. al-Tabari 3. kötet, 151. oldal
Salamon háborús természetű volt. al-Tabari 3. kötet, 153. oldal
Sátán felvette Salamon alakját, hogy ellopja Salamon pecsétgyűrűjét. Salamon nem ismerte fel őt, és elvesztette hatalmát, amíg Sátán a gyűrűt a tengerbe nem dobta, egy hal le nem nyelte, egy halász ki nem halászta, és Salamon vissza nem kapta. al-Tabari 3. kötet, 169. o.
Egyéb események az Ószövetség idején
Jób próféta volt. al-Tabari, 2. kötet, 143. oldal. Állítólag parancsot kapott, hogy verje meg a feleségét. al-Tabari, 2. kötet, 140. oldal
Miután Józsefet szabadon engedték, megkapta Potifár tisztségét; Potifár meghalt, és József feleségül vette Potifár feleségét, aki korábban hamisan vádolta meg őt. al-Tabari, 2. kötet, 166. oldal
Al-Tabari 3. kötete, 97. oldala szerint az izraeliták állítólag megerőszakolták a kánaáni nőket.
Az erényes izraeli király, Asa, elrendelte, hogy a nők kopott ruhákba burkolózzanak. al-Tabari, 4. kötet, 25. oldal
Zerah, az indiai [etióp] hadserege 1,1 millió főből állt – al-Tabari, 4. kötet, 28. oldal
Al-Tabari összekeverte a két Zakariást – al-Tabari, 4. kötet, 37. oldal
Jónás ellenszegült az Úrnak – al-Tabari, 4. kötet, 161. oldal
Jónás bálnája felúszott az Eufrátesz folyón, amíg el nem érte Ninivét. al-Tabari 4. kötet, 161. oldal
Sennacherib serege csodás módon megsemmisült – al-Tabari, 4. kötet, 38. oldal
A jóságos Josiás király – al-Tabari, 4. kötet, 40. oldal
Jeremiás próféta – al-Tabari, 4. kötet, 44. oldal
Jeremiás 70 évig aludt – al-Tabari, 4. kötet, 45. oldal
Az alvók és a szamár a Koránban – al-Tabari, 4. kötet, 46. oldal
Belsassar őrültsége – al-Tabari, 4. kötet, 49. oldal
Eszter és Mordokai – al-Tabari, 4. kötet, 50–51. oldal
A zsidók Esdrást Isten fiának tartották – al-Tabari, 4. kötet, 65. oldal
Keresztelő János
Anakronizmus: Antiochus, Babilon királya sok zsidót megölt Keresztelő János meggyilkolása miatt. al-Tabari, 4. kötet, 97. oldal
Még a muszlimok is egyetértenek abban, hogy Keresztelő Jánost megölték – al-Tabari, 4. kötet, 97. oldal
Keresztelő János és Nabukodonozor (anakronizmus) – al-Tabari, 4. kötet, 54. oldal
Úgy hírült, hogy a rómaiak segítettek Nebukadneccarnek a jeruzsálemi templom lerombolásában, mert az izraeliták megölték Keresztelő Jánost. al-Tabari 4. kötet, 106. o. Azonban téves az a beszámoló, miszerint Nebukadneccar azért rombolta le a templomot, mert az izraeliták megölték Keresztelő Jánost – al-Tabari 4. kötet, 107. o.
Jézus
Mária és József családfáját is közli. A családfák egészen Jorámig és Uzziásig / Aháziásig megegyeznek. al-Tabari 4. kötet, 103. oldal.
Gábriel angyal vonzó férfi alakjában jelent meg Mária előtt. Ráfújt Mária ruhájának nyílására, és így Mária teherbe esett. al-Tabari 4. kötet, 112–113. o.
Máriát angyalok vették körül, így Iblis [Sátán] nem érinthette meg Jézust, ahogyan mindenki mást megérintett. al-Tabari 4. kötet, 115. oldal
A Betlehem-i csillag Jézus születésekor. Azon az éjszakán egy csoport indult útnak, és a Dániel könyvében leírtak szerint a Messiás jeleiről vitáztak. al-Tabari 4. kötet, 116. oldal
Csak Jézus hasonmását feszítették keresztre. al-Tabari 4. kötet, 122. oldal
Ibn Humayd – Ibn Ishaq, egy kifogástalan tekintély – szerint Wahb bin Munabbih al-Yamani így szólt: „Isten megengedte, hogy Mária fia, Jézus, délután három órakor meghaljon; majd magához vette őt.” al-Tabari 4. kötet, 112. oldal
Megjegyzések
Al-Tabari átfogó történelmi művet írt, nem pedig hadíszgyűjteményt tartalmazó vallási szöveget. A történelmi anyag azonban jelentős mértékben átfedi mind a hadíszokat, mind a Bibliát. Senki, sem muszlim, sem nem muszlim, nem állítja, hogy al-Tabari mindenben tökéletesen helyes lett volna, de általában megbízható történészként tekintenek rá; más források pedig általában alátámasztják írásait. Néha megpróbálta felmérni forrásai pontosságát, és egyes esetekben szándékosan egymás után sorolta fel az egymással ellentmondó forrásokat, hogy felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy egy adott kérdésben véleménykülönbség áll fenn.
Ennek ellenére néha túlságosan kritika nélkül fogadta el, amit egy forrás állított. Még ha al-Tabari nem is talált egymással ellentmondó forrásokat, honnan tudnánk egyáltalán Ádám leányainak nevét, ha Isten nem fedte volna fel azokat? Az emberek általában – nem csak al-Tabari – „bizonyosságra törekednek”, és amikor hiányosságok vannak az információkban, arra törekszenek, hogy a rendelkezésükre álló információkkal pótolják azokat, anélkül, hogy megkérdeznék maguktól, mennyire biztosak az információk pontosságában. Néha a legjobb válasz az, hogy „nincs információnk”.
Al-Tabari három okból is fontos. Először is, nagyon részletes történelmi leírást adott, amely általában meglehetősen megbízható az ő korát közvetlenül megelőző időszakra vonatkozóan. Másodszor, még al-Tabari hibái is – különösen a korai történelemmel kapcsolatban – tükrözik, hogy mit gondoltak akkoriban sok muszlim. Történelmi műve széles rálátást nyújt az iszlám gyakorlatára Mohamed idején és röviddel azután. Harmadszor, sok muszlim abban az időben bizonyos dolgokat gondolt al-Tabari történetírásának hatására.
Hivatkozások
Al-Tabari története: kommentált fordítás. Ehsan Yar-Shater, főszerkesztő. State University of New York Press 1989–.
További információért írjon a www.MuslimHope.com címre