1. rész: Ellentmondásos kérdések
Ezek a kérdések olyan dolgok, amelyekről a radikális muszlimoknak el kell gondolkodniuk.
Öngyilkosság 1a. kérdés: Gondoljátok, hogy vannak bombák a pokolban az öngyilkos merénylők számára?
A következő hadíszok szerint azok, akik öngyilkosságot követnek el, a pokolban örökre büntetést fognak szenvedni azzal, amivel megölték magukat. Bukhari 7. kötet, 71. könyv, 670. szám, 450–451. o.; Sahih Muslim 1. kötet, 1. könyv, 201. szám, 62. o.; Sunan Nasa’i 2. kötet, 1969. szám, 496. o. Ugyanez vonatkozik a méregre is. Ibn-i-Majah, 5. kötet, 31. könyv, 3460. sz., 16. o.
Öngyilkosság Q1b: Egyes muszlim imámok figyelmen kívül hagyták ezeket, és téves információkat terjesztettek, miszerint a saría szerint az öngyilkos merénylők cselekedete elfogadható. Tudja, mit tanítanak a saría iszlám hadíszai azokról, akik hamis dolgokat tulajdonítanak Mohamednek?
A pokol tüze azoknak jár, akik hamis dolgokat tulajdonítanak Mohamednek. Bukhari, 2. kötet, 23. könyv, 378. szám, 212–218. o.
Azok, akik hazugságot terjesztenek Mohamedről, a pokolba kerülnek. Ibn-i-Majah, 1. kötet, 1. könyv, 30–37. sz., 17–18. o.
A hamis tanúskodás egyenértékű azzal, hogy társat tulajdonítunk Allahnak. Abu Dawud, 3. kötet, 18. könyv, 3592. szám, 1022. o.; Ibn-i-Majah, 3. kötet, 13. könyv, 2372. szám, 414. o.
Öngyilkosság Q1a: Az öngyilkos merénylők olyanok, mint egy megsebesült muszlim harcos, aki szándékosan öngyilkos lesz?
Ezeknek a hadíszoknak megfelelően egy megsebesült és fájdalmakkal küzdő muszlim harcos öngyilkos lett. Mohamed azt mondta, hogy a pokolba került. Bukhari, 8. kötet, 77. könyv, 603–604. szám, 393–395. o.; Ibn-i-Majah, 2. kötet, 6. könyv, 1526. szám, 409. o.; al-Tabari, 7. kötet, 135–136. o.
Öngyilkosság, 2b. kérdés: Mit gondolsz, mikor tekintik az emberek hősnek azt, akit Allah úgy döntött, hogy a pokolban kínozza?
Valaki egyszer azt mondta: „Jobb az ismert ördög, mint az ismeretlen.” Valójában mindkettőnél jobb, ha egyáltalán nem támogatunk egyetlen ördögöt sem!
Gyilkolás Q1a: Miért kerülnek mindkét muszlim a pokolba, ha az egyik megöli a másikat?
Két muszlim nem ölheti meg egymást anélkül, hogy mindketten a pokol tüzében ne végezzék. Ibn-i-Majah 5. kötet, 36. könyv, 3963., 3965. sz., 296., 297. o.; Sahih Muslim 4. kötet, 41. könyv, 7172–7173. sz., 1554. o.; Bukhari 9. kötet, 83. könyv, 1., 5., 7., 8. szám, 1., 3., 4. o. A muszlimoknak nem szabad muszlimokat megölniük, és nem szabad hazudniuk. Ibn-i-Majah 1. kötet, 1. könyv, 46. szám, 26. o.
Gyilkolás Q1b: Néhány muszlim a World Trade Centerben dolgozott9/11/2001 -én. Ha a hadíszok helytállóak, akkor ezek a muszlimok a pokolba kerülnek, pusztán azért, mert rossz időben voltak rossz helyen?
Gyilkolás Q1c: Több mint 1,5 millió (elsősorban) muszlim halt meg a Szaddám vezette Irak és Irán közötti harcokban. Szaddám kezdte a háborút, de amikor be akarta fejezni, az irániak nem voltak hajlandók rá. Melyik felet, Szaddámot vagy az irániakat, kellene a muszlimok hősének tekinteni? Melyik fél, ha egyáltalán valamelyik, érdemelte meg a muszlimok támogatását?
Gyilkolás Q1c: Mit gondolsz, miért mondta Oszama bin Laden, hogy a muszlimoknak „támogatniuk kell Szaddámot, még akkor is, ha hitetlen”? (A „hitetlen” kifejezést bin Laden választotta.)
Killing Q1d: A vegyi fegyverek (mérgező gáz) rendkívül, rendkívül fájdalmas halált okoznak. Mikor érdemel támogatást az a személy, aki gázzal halálra ítéli mind a szunnita muszlimokat (kurdokat), mind a síitákat?
Gyilkolás Q1e: Egy öngyilkos merénylő tettei egyik (sok közül) indokaként azt hozta fel, hogy a Nyugat gázzal megölte a muszlimokat. De ez nem történt meg. Mikor szabad hazudni? Mikor szabad hazudni egy muszlimnak, hogy rávegyük, ölje meg valaki mást?
Gyilkolás Q1f: Mikor (ha egyáltalán) tartod indokoltnak, hogy egy ügy iránti hűség vagy egy ország iránti gyűlölet fontosabb és elsőbbséget élvezzen, mint Istennek való engedelmesség?
Gyilkolás Q2a: Talha és al-Zubair a pokolra kerülnek-e azért, mert fellázadtak 'Ali ellen, és harcoltak, illetve megöltek más muszlimokat a csatában?
Mindazonáltal nem minden muszlim vette túl komolyan azt az állítást, miszerint azok a muszlimok, akik más muszlimokat öltek meg, a pokolba kerülnek. A’isha és két tábornok, Talha és al-Zubair lázadtak fel 'Ali ellen, és harcoltak más muszlimok ellen a Camal (Jamal) csatában 35 A.H.-ban. Ezen a csatán mindkét fél nehéz páncélzatot viselt, ezért – al-Tabari 17. kötete 135. oldala szerint – mindkét oldal a végtagok levágására összpontosított. Mindkét tábornokot más muszlimok ölték meg. Jelentős, hogy Talha és al-Zubair az a tíz ember közé tartoztak, akiknek Mohamed örömhírt adott arról, hogy garantáltan a paradicsomba kerülnek.
Tíz ember részesült a paradicsomról szóló örömhírben. Sunan Nasa’i, 1. kötet, 50. szám, 126. oldal
Tíz ember kapott örömhírt a paradicsomról. Közülük nyolc: Abu Bakr, 'Umar, 'Uthman, Talha, Zubair, Sa’d, 'Abdur-Rahman és Riyah b. Harith. Ibn-i-Majah, 1. kötet, 1. könyv, 133. szám, 75. oldal
Gyilkolás Q2b: Ha azok, akik más muszlimokat ölnek, a pokolba kerülnek, és Talha és al-Zubayr olyan tábornokok voltak, akik más muszlimok elleni harcot vezettek, akkor ez a parancs felülírja-e Mohamednek a paradicsomra vonatkozó ígéretét, vagy az, hogy Mohamed paradicsomot ígért nekik, azt jelenti, hogy megölhettek más muszlimokat, és mégis a mennybe jutnak, bármi történjék is?
Gyilkolás Q2c: Aisha Mohamed egyik kedvenc felesége volt, mégis ő vezette azt a frakciót, amelyben Talha és al-Zubayr tábornokokként szolgáltak. Aisha a pokolban van-e azért, mert vezette ezt a frakciót, vagy a mennyországban van, mert ő maga senkit sem ölt meg?
Gyilkolás Q2d: Ha egy muszlim soha nem öl meg közvetlenül egy másik muszlimot, de hadsereget állít fel muszlimok elleni harcra, az iszlám szerint akkor is a mennybe juthat, ahogy (feltehetően) Aisha is tette?
3. kérdés: Ha valaki úgy véli, hogy egy muszlim vezető téved, mikor megengedett annak meggyilkolása?
Ez valószínűleg olyan kérdés volt, amely mind Uthman gyilkosait, mind pedig a medinaiakat gyötörte, akik semmit sem tettek annak érdekében, hogy megakadályozzák őket. al-Tabari 15. kötet, 159. oldal; al-Tabari 17. kötet, 40. oldal
Engedelmeskedj uralkodódnak, még ha abesszin rabszolga is lenne. Ibn-i-Majah, 1. kötet, 1. könyv, 43. szám, 23. o.
KWC Q1a: Ha választanod kellene Allah követése és azoknak a muszlimoknak (vagy legalábbis egyes muszlimoknak) a támogatása között, akik olyat tesznek, amit Allah elítél, melyiket választanád?
Allah elítéli a nők és gyermekek megölését. Bukhari, 4. kötet, 52. könyv, 257. szám, 159. oldal; 4. kötet, 258. szám, 160. oldal
KWC Q1b: Ha a hadíszok egyértelműen kimondják, hogy a nők és gyermekek megölése (kivéve, ha véletlenül, éjszakai rajtaütések során történik) ellentétes Allah parancsával, miért támogatna egy muszlim olyan külföldi harcosokat Irakban, akik még muszlim gyermekeket is megölnek?
Azok a hadíszok, amelyek kimondják, hogy a nők és a gyermekek (és egyesek a bérelt szolgákat is hozzáadják) kivételt képeznek az éjszakai rajtaütések esetén: Abu Dawud 2. kötet, 2662., 2663., 2666. szám, 739–740. o.; Sahih Muslim 3. kötet, 17. könyv, 4321–4323. szám, 946–947. o. és 2225. lábjegyzet, 947. o.
Mecsetek felgyújtása
Mecsetek 1. kérdés: Ön szerint mikor elfogadható egy muszlimok által épített mecset felgyújtása?
Úgy tűnik, Mohamed volt az első, aki megparancsolta a muszlimoknak, hogy gyújtsanak fel egy mecsetet. Ezt akkor tette, amikor a muszlimok még bent voltak. „[Ezután] Isten Küldötte továbbhaladt, mígnem megállt Dhu Awanban, egy városban, amely nappali úton egy órányira fekszik Medinától. Azok az emberek, akik a „Vita mecsetjét” (masjid al-dirar) építették, odajöttek hozzá, miközben ő a tabuki hadjáratra készült, és így szóltak: „Ó, Isten Küldötte, építettünk egy mecsetet a betegek és a rászorulók számára, valamint egy „ ”-t az esős és hideg éjszakákra, és szeretnénk, ha meglátogatnál minket, és imádkoznál értünk benne.” [A Próféta] azt válaszolta, hogy éppen útra készül, és más dolgok foglalkoztatják – vagy valami hasonló szavakat mondott –, és hogy amikor visszatér, Isten akaratából, el fog menni hozzájuk, és imádkozni fog értük abban a mecsetben. Amikor Dhu Awanban megállt, híre jutott neki a mecsetről, és magához hívatta Malik b. al-Dukhshumot, a Banu Salim b. 'Awf egyik testvérét, valamint Ma’n b. 'Adit, vagy annak testvérét, 'Asim b. 'Adit, a Banu al-'Ajlan testvéreit, és így szólt: „Menjetek el ehhez a mecsethez, amelynek tulajdonosai igazságtalan emberek, és romboljátok le, égessétek porig!” Gyorsan elindultak, mígnem elérték a Banu Salim b. 'Awf törzset, amely Malik b. al-Dukhshum klánja volt. Malik így szólt Ma’nhoz: „Várj meg, amíg tüzet hozok a népemtől.”… Ezután mindketten futottak, amíg be nem léptek a mecsetbe, ahol az emberek bent voltak, majd felgyújtották és elpusztították azt, és az emberek szétszéledtek. A 9. szúra 107. verse erről szól. al-Tabari 9. kötet, 61. oldal. Ugyanezen az oldalon található 425. lábjegyzet szerint Waqidi azt mondja, hogy a tüzet az esti ima után gyújtották meg.
Mecsetek, 2. kérdés: A szunniták Pakisztánban síita mecseteket, Szudánban pedig más szunnita irányzatokhoz tartozó mecseteket gyújtottak fel. Ez helytelen, vagy elfogadható, mivel ők az iszlám egy másik szektájához tartoztak?
Mekka, szunniták és síiták
Mekka 1a. kérdés: Helyes volt-e, hogy az iraki szunnita muszlimok harcoltak az iráni síita katonák ellen? Ez muszlimok közötti mészárlás volt, vagy más volt a helyzet, mert az egyik csoport nem igazi muszlim?
Mekka 1b. kérdés: Ha az iráni–iraki háborúban harcoló egyik fél nem volt igazi muszlim, akkor miért engedik mind a szunnitáknak, mind a síitáknak, hogy Mekkába zarándokoljanak? Ugyanakkor a nem muszlimok, akik nem öltek meg egyetlen muszlimot sem, miért nem tehetik meg?
Mekka Q1c: Ha a szunniták nem igazi muszlimok, a síiták pedig igen, akkor miért engedik a síiták, hogy Mekka nem muszlim kezekben legyen? Miért nem imádkoznak Allahhoz, és mennek visszafoglalni Mekkára most rögtön?
Mekka Q1d: Ha a síiták nem igazi muszlimok, és nem is a „Könyv népe” (keresztények, zsidók és szabaiak), akkor miért tűnik úgy, hogy az erőszakos szunnita muszlimok sokkal inkább a távoli ellenségek elleni harcban érdekeltek, és nem a síita lázadók ellen?
A becsület és a nők
Becsület Q1: Véleményed szerint mikor elfogadható, hogy egy muszlim harcos megfosztja egy nőt a becsületétől, még a nő beleegyezése nélkül is?
Íme, mit mondanak a hadíszok.
A női foglyok ruháinak levétele megengedett a Sahih Muslim 3. kötet, 17. könyv, 4345. szám, 953. oldal, valamint az Ibn-i-Majah 4. kötet, 2840. szám, 187. oldal szerint.
Szexuális kapcsolat a Bani Al-Mustaliq törzs foglyaival. Bukhari 9. kötet, 506. szám, 372. oldal; Abu Dawud 2. kötet, 2167. szám, 582. oldal
Az a tény, hogy a muszlimok számára megengedett volt a szexuális kapcsolat fogságba ejtett nőkkel, megtalálható a Sahih Muslim 2. kötet, 8. könyv, 3371–3374. szám, 732–735. oldal; valamint az Abu Dawud 2. kötet, 2150. szám és 1479. lábjegyzet, 577–578. oldal.
„Abu Sa’id Al-Khudri így mesélte: miközben Allah Küldöttével ült, így szólt: »Ó, Allah Küldötte! Női foglyokat kapunk a zsákmányunk részeként, és érdekel bennünket az áruk. Mi a véleményed a coitus interruptusról?« [egy szexuális gyakorlat] A Próféta így felelt: »Tényleg ezt csináljátok? Jobb lenne, ha nem tennétek. Nincs olyan lélek, amelynek létezését Allah nem rendelte el, de az biztosan létrejön.” Bukhari, 3. kötet, 432. szám, 237. oldal. Lásd még: Bukhari, 5. kötet, 59. könyv, 459. sz., 317. o.; 7. kötet, 136–137. sz., 102–103. o.; 8. kötet, 600. sz., 391. o.; Abu Dawud, 2. kötet, 2166., 2168. sz., 582. o.
„Abu Sai’d al-Khudri így szólt: Allah Küldötte (békesség legyen vele) a hunaini csata alkalmával hadjáratot indított Awtasba. Találkoztak az ellenséggel, és harcoltak velük. Legyőzték őket, és foglyul ejtették őket. Allah Küldöttének (békesség legyen vele) néhány társa vonakodott attól, hogy a hitetlen férjeik jelenlétében közösüljön a női foglyokkal. Ezért a Magasztos Allah leküldte a Korán következő versét: (4. szúra, 24. vers) „És minden házas nő tiltott számotokra, kivéve azokat (foglyokat), akik a jobb kezetek birtokában vannak.” Vagyis azok a nők törvényesek számukra, miután letelt a várakozási idejük. (1479)” Abu Dawud 2. kötet, 2150. szám, 577. oldal
Egy muszlim harcosnak meg kell várnia, amíg a nő menstruációs ciklusa véget ér, mielőtt közösülne vele. Abu Dawud, 2. kötet, 2153–2154. sz., 578. o.
„A háborús zsákmány felosztása után a férfi egy menstruációs ciklus letelte után közösülhet a rabszolgalánnyal, ha az nem terhes. Ha terhes, akkor meg kell várni, amíg megszüli a gyermeket. Ezt a nézetet képviseli Malik, al-Shafi’i és Abu Thawr. Abu Hanifah szerint, ha a férjet és a feleséget együtt fogták el, házassági kötelékük továbbra is fennáll; nem válnak szét. A tudósok többsége szerint viszont elválasztják őket. Al-Awza’i azt állítja, hogy házassági kötelékük addig fennmarad, amíg a háborús zsákmány részét képezik. Ha egy férfi megvásárolja őket, akkor ha úgy kívánja, elválaszthatja őket, és egy menstruációs ciklus letelte után együttélhet a női rabszolgával. („Awn al-Ma’bud” II.213) Megjegyzendő, hogy Mohamed közvetlenül a csata után vette feleségül Safiját. Abu Dawud 2. kötet, 1479. lábjegyzet, 577–578. o.
Ibn Muhairiz beszámolója: Láttam Abu Sa’idot, és megkérdeztem tőle a coitus interruptusról. Abu Sa’id így szólt: „Elmentünk Allah Küldöttével a Bani Al-Mustaliq elleni hadjáratra, és foglyul ejtettünk néhány arabot; a feleségeinktől való hosszú távollét nagyon megterhelő volt számunkra, ezért coitus interruptust akartunk gyakorolni. Megkérdeztük Allah Küldöttét (hogy megengedett-e). Ő így válaszolt: »Jobb, ha nem teszitek. Nincs olyan lélek, amelyet (Allah) a Feltámadás Napjáig a létezésre rendelt, amely ne jönne volna létre.« Bukhari, 3. kötet, 718. sz., 432. o.
Figyeljük meg, hogy a foglyokat semmiképpen sem tekintették „feleségeknek”. Nem voltak sem feleségek, sem ágyasok, különben nem látták volna szükségét annak, hogy erről Mohamedet kérdezzék.
Tisztesség Q2: Mohamed seregében szolgáló muszlim katonák férfias férfiak voltak, de szerinted mindannyian tisztességes emberek voltak?
Tisztesség 2b. kérdés: Gondolod, hogy tisztességes volt a vezetők részéről, hogy eltűrték az ilyen viselkedést?
Becsület 2c. kérdés: Mindenki egyetért abban, hogy Ali nem vett részt Uthman kalifa meggyilkolásában, de Mu’awiyah és más muszlimok azzal az indokkal harcoltak Ali ellen, hogy ő nem tett semmit azok ellen, akik meggyilkolták az előző kalifát, annak ellenére, hogy a hadíszok és al-Tabari szerint a nevük ismert volt. Ali tévedett-e ebben? Ha igen, akkor miért tévedett Ali ebben, míg a korai muszlimok nem tévedtek, amikor megbüntették azokat a katonákat, akik a fogságba ejtett nők akaratuk ellenére megsértették a becsületüket?
Ezek a kérdések azoknak szólnak, akik szerint a saría jó dolog.
A muszlimokat gondolkodásmódjuk alapján három csoportba sorolhatjuk:
a) Nincs saría: Azok, akik szerint a saría ma már nem jó dolog
b) Saría: azok, akik szerint a saría ma is jó dolog, és következetesen betartják
c) Képmutató muszlimok: azok, akik azt állítják, hogy a saría mások számára jó, de maguk nem akarnak mindenben betartani.
Saría 1. kérdés: Melyik csoportba tartozol? Íme néhány olyan saría-törvény, amelyet egyes képmutatók manapság megszegnek.
A muszlimoknak tilos bort, állati tetemeket, sertéseket és bálványokat eladni. Sahih Muslim 3. kötet, 9. könyv, 3840. sz., 830. o.; Tilos bort vásárolni vagy eladni. Abu Dawud 3. kötet, 3666. sz., 1042. o.; Abu Dawud 2. kötet, 3478–3484. sz., 991–992. o.
A kamat felelős a világ gazdasági válságáért. Sahih Muslim, 3. kötet, 2021. lábjegyzet, 831–832. o.
A kamat tilos. Ibn-i-Majah, 1. kötet, 1. könyv, 18. szám, 10. o.; Ibn-i-Majah, 3. kötet, 12. könyv, 2253–2261. szám, 347–352. o.
A muszlimoknak nemcsak bort nem szabad inniuk, hanem bort sem szabad vásárolniuk vagy eladniuk. Ibn-i-Majah, 4. kötet, 30. könyv, 3382. sz., 494. o.
A nőknek a havi ciklusuk ideje alatt el kell hagyniuk az imádkozást. Sahih Muslim, 1. kötet, 3. könyv, 652. szám, 188–189. o.; 1. kötet, 1. könyv, 142. szám, 48. o.; Bukhari, 1. kötet, 6. könyv, 322. sz., 194. o., 6. könyv, 327. sz., 196. o.; Sunan Nasa’i, 1. kötet, 355–361. sz., 281–284. o.; 1. kötet, 364–368. sz., 285–286. o.
Saría 2. kérdés: Ha muszlim feleség lennél, megengednéd-e a férjednek, hogy szexuális kapcsolatba lépjen a jobb keze által birtokolt nőkkel? Ha igen, elmondanád-e a férjednek, hogy ebben a kérdésben engedelmeskedsz a saríának?
„Utazhat-e valaki egy rabszolgalánnyal anélkül, hogy tudná, terhes-e vagy sem? Al-Hasan nem látott kivetnivalót abban, ha a gazdája megcsókolja vagy simogatja őt.
Ibn 'Umar így szólt: „Ha egy szexuális kapcsolatra alkalmas rabszolgalányt ajándékba adnak valakinek, eladják vagy felszabadítják, gazdájának nem szabad közösülnie vele, amíg nem menstruál egyszer, hogy megbizonyosodjon a terhesség hiányáról; szűz esetében azonban nincs ilyen szükség.”
'Ata így szólt: „Nincs abban semmi kivetnivaló, ha valaki a terhes (1) rabszolgalányát simogatja anélkül, hogy nemi közösülést folytatna vele. Allah így szólt: »Kivéve feleségeiket és azokat a (fogságba ejtett nőket), akik a jobb kezük birtokában vannak (mert ebben az esetben nem vádolhatók).«” Az (1) lábjegyzet szerint: „Más férfitól terhes, nem a jelenlegi gazdájától.” Bukhari, 3. kötet, 113. fejezet, a 436. szám után, 239–240. o. (Ugyanaz az 'Ata, mint az előző esetben.)
„És 'Ata nem szívesen nézte azokat a rabszolgalányokat, akiket Mekkában árultak, hacsak nem akart vásárolni.” Bukhari, 8. kötet, 246. szám, 162. oldal.
Mohamedet megkérdezték a rabszolgalányokkal való szexuális kapcsolatról. – Nincs ezzel semmi baj. Sahih Muslim, 2. kötet, 8. könyv, 3377., 3383–3388. szám, 734–735. o. Ezzel ellentétben az Ószövetségben azt a férfit, aki rabszolgával, és nem a feleségével létesített szexuális kapcsolatot, megölték.
A rabszolgalányokkal való szexuális kapcsolat megengedett. Ibn-i-Majah, 1. kötet, 89. sz., 52. o.; 3. kötet, 1920. sz., 158. o.; 3. kötet, 1927–1928. sz., 162. o. Lásd még: Ibn-i-Majah, 3. kötet, 1851. sz., 117. o.
Egy muszlim rabszolgatartónak azonban nem szabad megnéznie egy rabszolgalány meztelenségét, ha az másvalakivel házas. Egyéb esetben ez megengedett; a lánynak nem kell hozzá házasnak lennie, csupán a szexuális kapcsolat idején az ő tulajdonában kell lennie. Abu Dawud, 1. kötet, 496. szám és 198. lábjegyzet, 126. o.
ShariaQ3: Tehát a muszlimok szempontjából Ön egy „sharia-ellenes” típusú muszlim? Vagy hisz ezekben a dolgokban és követi őket? Vagy esetleg egy „sharia-képmutató” típusú muszlim?
Figyelem: A hadíszok szerint a képmutató belei kiömlenek a pokolban – lásd Sahih Muslim, 4. kötet, 40. könyv, 7122. szám, 1539. oldal
A fátylak rendkívül fontosak
Fátylak Q1a: Bár egyes nyugati muszlim nők, akiknek lehetőségük van rá, időnként fátylat viselnek, úgy gondolja, hogy a fátyol viselése minden muszlim nő számára kötelező?
Az a törvény, miszerint a nőnek el kell takarnia az arcát, része annak a törvénynek, amely szerint el kell takarnia az intim testrészeit. Abu Dawud 2. kötet, 2749. lábjegyzet, 935. oldal
A hadíszok kimondják, hogy a fátyol viselése minden muszlim nőre vonatkozik. Sahih Muslim, 2. kötet, 7. könyv, 2789. szám, 606–607. oldal
„…Allah nem fogadja el annak a nőnek az imáját, aki elérte a pubertást, hacsak nem visel fátylat.” Abu Dawud, 1. kötet, 639. szám, 168. oldal
Amikor eljött a nők fátyolviselésére vonatkozó rendelkezés. „A Próféta felesége, Aisha így mesélte: „Umar bin Al-Khattab szokta mondani Allah Küldöttének: »Hadd viseljenek fátylat a feleségeid!« De ő nem tett így. A Próféta feleségei éjszaka csak Al-Manasi-ban mentek ki a természet hívására.” Egyszer Sauda, Zam’a lánya kiment, aki magas termetű nő volt. 'Umar bin Al-Khattab meglátta őt, miközben egy gyűlésen volt, és így szólt: „Felismertelek, ó, Sauda!” Ő ('Umar) ezt azért mondta, mert alig várta, hogy Isten parancsot adjon a fátyol viselésére (a nők eltakarására). Így Allah kinyilatkoztatta a fátyolról szóló verset. (Al-Hijab; – a szemet kivéve a testet teljesen eltakaró ruhadarab).” Bukhari 8. kötet, 257. szám, 170. oldal
A modernista muszlimok tévednek. A fátyol viselése és a nők elzárása a férfiaktól a muszlim társadalomban [ma] kötelező Abu Dawud 1. kötet, 506. lábjegyzet, 267. oldal szerint
Fátylak Q1b: Pontosan miért kell minden muszlim nőnek fátylat viselnie?
Érdekes módon egy nőnek megengedett egy másik férfi házában tartózkodnia, ha az a férfi vak. Abu Dawud, 2. kötet, 2282–2283. sz., 621. o.
Továbbra is megengedett, hogy egy nő felöltözzön a házasságot keresők számára. Abu Dawud, 2. kötet, 2299. szám, 627–628. oldal
Meg kell nézni azt a nőt, akit feleségül akarsz venni, hogy harmóniát teremts. Ibn-i-Majah, 3. kötet, 1865. szám, 126. oldal
Jó dolog megnézni egy nő arcát, mielőtt feleségül veszed. Abu Dawud 2. kötet, 2077. szám, 557. oldal
Fátylak Q1c: Csak kíváncsiságból: miért kellett a korai muszlim férfiak szabad feleségeinek fátylat viselniük, míg a rabszolganőknek nem?
A rabszolganőknek nem kötelező a fátyol viselése. Sahih Muslim, 2. kötet, 8. könyv, 3325., 3328. szám, 721–722. o. A szöveg így szól: „…és ha ő [Mohamed] fátylat vetetne rá, akkor az a nő (szabad, házas) nő lenne, ha pedig nem vetetne rá fátylat, akkor rabszolganőnek kellene lennie.” Nyilvánvalóan nem a férfiak kísértése volt a lényeg, hanem egyszerűen a muszlim nők szemérmessége.
Amikor Mohamed „elvette” Safiját, a többi muszlim várta, hogy vajon fátylat vet-e rá, jelezve, hogy rendes feleség lesz-e belőle, vagy pedig fátylatlanul hagyja, jelezve, hogy ágyas vagy „szexuális fogoly” lesz belőle. Fátylat vetett rá, és rendes feleségévé tette. Bukhari, 4. kötet, 143. szám, 92. o.
„És ’Ata nem szívesen nézett azokra a rabszolgalányokra, akiket Mekkában árultak, hacsak nem akart vásárolni.” Bukhari, 8. kötet, 246. szám, 162. oldal.
„Ő [Mohamed] így válaszolt: »Rejtsétek el nemi szerveiteket, kivéve a feleségetek és azok előtt, akiket a jobb kezetek birtokol (rabszolgalányok).«” Abu Dawud, 3. kötet, 4006. szám, 1123. oldal
Ehhez kapcsolódóan: a rabszolgalány tulajdonosa mahramnak számít. A rabszolgalányt ugyanarra a tevére lehet ültetni. Vegye figyelembe, hogy nem merült volna fel semmilyen kérdés, ha feleségül vette volna őt. Abu Dawud, 2. kötet, 1724. szám, 454. oldal
Fátylak 5. kérdés: Ha egy muszlim sereg fogságba ejt egy nőt, hogyan kell őt eltakarni?
A női foglyok ruháinak levétele megengedett a Sahih Muslim 3. kötet, 17. könyv, 4345. szám, 953. oldal, valamint az Ibn-i-Majah 4. kötet, 2840. szám, 187. oldal szerint.
Szexuális kapcsolat a Bani Al-Mustaliq törzs foglyaival. Bukhari, 9. kötet, 506. szám, 372. oldal; Abu Dawud, 2. kötet, 2167. szám, 582. oldal
Az a tény, hogy a muszlimok számára megengedett volt a szexuális kapcsolat fogságba ejtett nőkkel, megtalálható a Sahih Muslim 2. kötet, 8. könyv, 3371–3374. szám, 732–735. oldal; valamint az Abu Dawud 2. kötet, 2150. szám és 1479. lábjegyzet, 577–578. oldal.
„Abu Sa’id Al-Khudri így mesélte: miközben Allah Küldöttével ült, így szólt: »Ó, Allah Küldötte! Női foglyokat kapunk a zsákmányunk részeként, és érdekel bennünket az áruk. Mi a véleményed a coitus interruptusról?« [egy szexuális gyakorlat] A Próféta így felelt: »Tényleg ezt csináljátok? Jobb lenne, ha nem tennétek. Nincs olyan lélek, amelynek létezését Allah nem rendelte el, de az biztosan létrejön.” Bukhari, 3. kötet, 432. szám, 237. oldal. Lásd még: Bukhari, 5. kötet, 59. könyv, 459. sz., 317. o.; 7. kötet, 136–137. sz., 102–103. o.; 8. kötet, 600. sz., 391. o.; Abu Dawud, 2. kötet, 2166., 2168. sz., 582. o.
„Abu Sai’d al-Khudri így szólt: Allah Küldötte (békesség legyen vele) a hunaini csata alkalmával hadjáratot indított Awtasba. Találkoztak az ellenséggel, és harcoltak velük. Legyőzték őket, és foglyul ejtették őket. Allah Küldöttének (békesség legyen vele) néhány társa vonakodott attól, hogy a hitetlen férjeik jelenlétében közösüljön a női foglyokkal. Ezért a Magasztos Allah leküldte a Korán következő versét: (4:24 . szúra) „És minden házas nő tiltott számotokra, kivéve azokat (foglyokat), akik a jobb kezetek birtokában vannak.” Vagyis azok a nők törvényesek számukra, amikor letelik a várakozási idejük.(1479)” Abu Dawud 2. kötet, 2150. szám, 577. oldal
„A háborús zsákmány felosztása után a férfi egy menstruációs ciklus letelte után közösülhet a rabszolgalánnyal, ha az nem terhes. Ha terhes, akkor meg kell várni, amíg megszüli a gyermeket. Ezt a nézetet képviseli Malik, al-Shafi’i és Abu Thawr. Abu Hanifah szerint, ha a férjet és a feleséget együtt fogták el, házassági kötelékük továbbra is fennáll; nem válnak szét. A tudósok többsége szerint viszont elválasztják őket. Al-Awza’i szerint házassági kötelékük addig fennmarad, amíg a háborús zsákmány részét képezik. Ha egy férfi megvásárolja őket, akkor ha akarja, szétválaszthatja őket, és egy menstruációs ciklus letelte után együtt élhet a női rabszolgával. („Awn al-Ma’bud” II.213) – Megjegyzendő, hogy Mohamed közvetlenül a csata után vette feleségül Safiját. Abu Dawud, 2. kötet, 1479. lábjegyzet, 577–578. o.
A foglyokkal való szexuális kapcsolat megengedett. Sahih Muslim 2. kötet, 8. könyv, 3371–3376. sz., 733. o.; Ibn-i-Majah 3. kötet, 2517. sz., 506. o.
Ibn Muhairiz beszámolója: Láttam Abu Sa’idot, és megkérdeztem tőle a coitus interruptusról. Abu Sa’id így szólt: „Elmentünk Allah Apostolával a Bani Al-Mustaliq elleni ghazwára, és foglyul ejtettünk néhány arabot. A feleségeinktől való hosszú távollét nagyon megterhelő volt számunkra, ezért coitus interruptust akartunk gyakorolni. Megkérdeztük Allah Küldöttét (hogy megengedett-e). Ő így válaszolt: »Jobb, ha nem teszitek ezt. Nincs olyan lélek, amelyet (Allah) a Feltámadás Napjáig a létezésre rendelt volna, amely ne jönne volna létre.« Bukhari, 3. kötet, 718. szám, 432. oldal
„…Kimentünk Allah Küldöttével (békesség legyen vele) a Bi’l-Mustaliq elleni hadjáratra, és fogságba ejtettünk néhány kiváló arab nőt; és vágyakoztunk utánuk, mert szenvedtünk feleségeink távollététől (de ugyanakkor) váltságdíjat is szerettünk volna kapni értük. Így úgy döntöttünk, hogy [szexuális kapcsolatot] létesítünk velük, de betartva a … De azt mondtuk: Olyan cselekedetet hajtunk végre, miközben Allah Küldötte közöttünk van; miért ne kérdeznénk meg tőle? Így hát megkérdeztük Allah Küldöttét (békesség legyen vele), és ő azt mondta: Nem számít, ha nem teszitek meg, mert minden lélek, akinek a Feltámadás Napjáig születnie kell, meg fog születni.” Sahih Muslim, 2. kötet, 8. könyv, 3571. sz., 732–733. o.
Figyeljük meg, hogy a foglyokat semmiképpen sem tekintették „feleségeknek”. Nem voltak sem feleségek, sem ágyasok, különben nem látták volna szükségét annak, hogy erről Mohamedet kérdezzék.
Fátylak, 2a. kérdés: A fátylak annyira fontosak, hogy a muszlim nőket meg kell ütni, vagy még rosszabb, ha nem viselnek fátylat?
Aishát megverték. A Sahih Muslim 2. kötet, 7. könyv, 2789. szám, 606–607. oldalon olvasható, hogy Aisha egy tevén ült rokonával, Abd al-Rahman bin Abu Bakrral, és levette a fátylát, mivel senki sem volt a környéken az üres sivatagban. „…Felemeltem a fejfedőmet, és levettem a nyakamról. Ő megütötte a lábamat, mintha a tevét ütné. Azt mondtam neki: Látsz itt valakit?...” A 1648. lábjegyzet szerint: „Aisha arra utalt, hogy ez pusztaság volt, és nem volt ott senki, akivel szemben purdah-t kellett volna betartania. 'Abd al-Rahman azonban túlságosan óvatos volt, és attól tartott, hogy valaki hirtelen megjelenhet előtte.” Eltekintve attól a kérdéstől, hogy kellett-e volna fátylat viselnie, amikor senki más nem volt a közelben, három dolgot érdemes megjegyezni:
1) Amikor emberek voltak a közelben, el kellett volna takarnia az arcát
2) Megengedett volt megütni őt
3) Nem volt kifogás az ellen, hogy először megütötték, és csak utána magyarázták el, miért ütötték meg.
A mai Afganisztánban, még a tálibok kiűzése után is, az afgán nőket továbbra is bántalmazzák, zaklatják és fenyegetik – derül ki a Human Rights Watch „We Want to Live as Humans” (52 oldal) című jelentéséből. (Forrás: The Dallas Morning News12/17/2002 ). Ez akkor történik, ha burka nélkül kapják el őket.
Egy fátylat nem viselő nőt a házon kívül a férje majdnem leszúrta (Sahih Muslim 4. kötet, 24. könyv, 5557. szám, 1213. oldal). „A férfi magához vette a fegyvereket, majd visszatért, és meglátta feleségét a két ajtó között állni. A féltékenységtől elvakítva felé hajolt, és egy lándzsával rárontott, hogy leszúrja. A nő így szólt: »Tartsd távol a lándzsádat, és menj be a házba, amíg meg nem látod azt, ami miatt kijöttem.« A férfi bement, és egy nagy, az ágyneműre tekeredett kígyót talált….”
Lásd még Abu Dawud, 3. kötet, 5237–5238. szám, 1448–1449. o.
Fátylak Q2b: Pontosan milyen erősen kell megütni a nőket, ha szándékosan bántalmazzák őket?
„Egy éjszaka 'Umar (Allah legyen vele elégedett) lakomát rendezett. Amikor éjfél lett, felállt, és a felesége felé indult, hogy megüsse. Én elválasztottam őket egymástól. Amikor lefeküdt, így szólt hozzám: „Ó, 'Ash’ath, őrizz meg nekem egy dolgot, amit Allah Küldöttétől (béke és Allah áldása legyen vele) hallottam. (Ezek a dolgok a következők): Egy férfit nem vonnak felelősségre azért, ha (jogos okokból) megveri a feleségét, és ne aludj el anélkül, hogy elvégeznéd a witr imát.” A harmadik (intést) elfelejtettem.” Ibn-i-Majah 3. kötet, 9. könyv, 1986. sz., 195. o. Vegye figyelembe, hogy a „(jogos okokból)” kifejezés a fordításban szereplő kiegészítés; az arab szövegben nem szerepel.
„»Hogyan verheti meg bármelyikőtök a feleségét úgy, ahogy a csődört veri, majd utána megölelheti (lefeküdhet vele)?« Hisham pedig így felelt: »Ahogyan a rabszolgáját veri.«” Bukhari, 8. kötet, 68. szám, 42. oldal.
Miért írja a Korán a 4:34-es szúrában, hogy „verjétek” vagy „ostorozzátok” a feleségeteket, ha engedetlenek? Dr. Badawi a 25. oldalon elismeri, hogy a férfi „enyhe paskolást” alkalmazhat. Itt azonban csak a szavakkal játszik. Az arab „verni” vagy „korbácsolni” szó ( ) nem azt jelenti, hogy enyhén megérint; ugyanazt a szót használják egy erőszakos bűnöző vagy egy teve megverésére is.
A 4:34-es szúrában az idreb arab szó a daraba ige egyik alakja, amely a Hans Wehr Modern Írott Arab Szótár (538. oldal) szerint „verni, csapni vagy ütni” jelent.
Móhammed maga is megütötte egyszer szándékosan Aishát „a mellkasán, ami fájdalmat okozott nekem” – a Sahih Muslim 2. kötet, 4. könyv, 2127. szám, 462. oldal szerint.
Egyiptomban nem tartják sokra Dr. Badawi újszerű értelmezését. A Guardian Weekly beszámolt arról, hogy 1987-ben egy egyiptomi bíróság úgy döntött, hogy a férjnek kötelessége nevelni a feleségét, és ezért tetszése szerint büntetheti őt. (a Voices Behind the Veil című műből, 152. o.).
Umm Kulthum nem akart feleségül menni 'Umar kalifához, mert „kemény életet él, és szigorúan bánik a női családtagjaival.” al-Tabari, 14. kötet, 101. oldal.
'Aisha így magyarázta 'Umar kalifának: „Te durva és heves vagy. … Mi lesz (Umm Kulthummal), ha bármilyen ügyben nem engedelmeskedik neked, és te fizikai büntetéssel sújtod? al-Tabari, 14. kötet, 102. o.
Hasonlóképpen al-Tabari 15. kötet, 141. oldal, 251. lábjegyzet szerint mind a négy kalifának voltak családi kötelékei Mohamedhez, kivéve 'Umart, „mivel Mohamed túl keménynek tartotta őt bármelyik lányához”. Tehát Mohamed túl keménynek tartotta őt a lányaihoz, de nem akadályozta meg abban, hogy másokkal szemben is kemény legyen.
Ibn-i-Majah 3. kötet, 1850. szám, 116. oldal: a férj kötelezettségeinek tárgyalása során azt állítja, hogy a férj nem ütheti meg felesége arcát, nem nevezheti csúnyának, és nem mulaszthatja el anyagi támogatását. Lásd még Abu Dawud 2. kötet, 2137. szám, 574. oldal; 2. kötet, 2138–2139. szám, 574–575. oldal. Mindezekben a hivatkozásokban csak az arc mentesül az ütéstől.
Verjétek a nőket, de ne túl erősen, ha olyan embert engednek az ágyukba, akit nem kedveltek. Abu Dawud, 2. kötet, 1900. szám, 505. oldal
Mu’awiya és Abu Jahm egyaránt feleségül akarták venni Fatimah bint Qais-t. Abu Jahm nem tette le a válláról a botját. Abu Dawud 2. kötet, 2277. szám, 619–620. o. Mohamed tudott erről, de soha nem állította, hogy megdorgálta volna Abu Jahmot.
Al-Tabari muszlim történész szerint Jób állítólag parancsot kapott, hogy verje meg a feleségét. Al-Tabari, 2. kötet, 140. o.
Ma Egyiptom és Líbia büntető törvénykönyvének 212. cikke kimondja, hogy ha egy nő nem engedelmeskedik férjének, a férfi panaszt tehet a helyi bírónál. Az ítéleteket kényszerítő intézkedésekkel is végre lehet hajtani, ha a helyzet megköveteli. Szükség esetén a rendfenntartó erők a bíró utasítására ostrom alá vehetik a házat.” (További információkért lásd: Why I Am Not A Muslim, 314. o.)
„’A’ishah így mesélte: Habibah, Sahl lánya, Thabit b. Qais b. Shimmas felesége volt. A férfi megverte őt, és megsebesítette. Így a nő reggel után elment a Prófétához (békesség legyen vele), és panaszt tett neki a férje ellen. A Próféta (béke legyen vele) magához hívta Thabit ibn Qais-t, és így szólt hozzá: „Vedd el a vagyonának egy részét, és válj el tőle!” A férfi megkérdezte: „Így van, Allah Küldötte?” A Próféta így felelt: „Igen.” A férfi így szólt: „Két mentakertet adtam neki hozományként, és azok már a birtokában vannak.” A Próféta (béke legyen vele) így szólt: „Vedd el őket, és válj el tőle!”
Figyeljük meg, hogy a férfi mégis visszakapta a kerteket, miután megverte a feleségét és megsebesítette. Abu Dawud 2. kötet, 2220. szám, 600. oldal
„Ez azt mutatja, hogy a feleségeknek engedelmeskedniük kell férjeiknek. Amennyiben nem engedelmeskednek, vagy merészkednek a férjeikkel szemben, igyekezniük kell azokat prédikálással és neveléssel jó útra terelni. A verés az utolsó eszköz. De jobb, ha a verést a lehető legnagyobb mértékben elkerüljük.” Abu Dawud, 2. kötet, 1467. lábjegyzet, 575. o.
Egy 2004. januári Associated Press-cikkben Mar Roman arról számolt be, hogy Mohammed Kamal Mustafa, egy spanyolországi Fuengirola-i muszlim imámot 2 735 dolláros pénzbírsággal sújtottak és 15 hónapos, felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek a „Nők az iszlámban” című könyv megírása és terjesztése miatt, amely arra buzdította a férjeket, hogy „vékony és könnyű pálcával üssék meg feleségeiket a kezeken és a lábakon, hogy ne hagyjon hegeket vagy zúzódásokat a testen”. Az imám azzal érvelt, hogy ő csupán a Korán egyes szakaszait értelmezte, és kijelentette, hogy ellenzi a nők elleni erőszakot.
„’Umar b. al-Khattab azt jelentette, hogy a Próféta (békesség legyen vele) így szólt: Egy férfit nem fognak megkérdezni arról, miért verte meg a feleségét. (1468)” Abu Dawud 2. kötet, 2142. szám, 575. oldal
„Ez azt jelenti, hogy ha egy férfi minden tőle telhetőt megtesz felesége helyes útra terelésére, de ez nem sikerül, akkor végső eszközként megütheti őt. Ez a hagyomány soha nem jelenti azt, hogy a férjnek indok nélkül kellene megvernie a feleségét. Ha a feleség nem vétett semmit, mégis megveri, akkor felelősségre vonható és számot kell adnia tetteiről.” Abu Dawud, 2. kötet, 1468. lábjegyzet, 375. o.
Nők
Nők 1. kérdés: Míg a síiták úgy vélik, hogy a mu’tah (nagyon rövid, szerződéses időtartamra kötött ideiglenes házasság) manapság elfogadható, a hadíszok szerint ez a muszlimok számára addig elfogadható volt, amíg Mohamed élete vége felé, Khaibarnál el nem törölte. Miért volt ez elfogadható a muszlimok számára Mohamed pályafutásának nagy részében?
„Ali bin Abi Talib beszámolója: Khaibar napján Allah Küldötte megtiltotta a mut’át (azaz az ideiglenes házasságot) és a szamárhús fogyasztását.” Bukhari 5. kötet, 59. könyv, 527. szám, 372. oldal, valamint Ibn-i-Majah 3. kötet, 1961., 1963. szám, 180., 182. oldal. Bukhari 7. kötet, 50., 52. szám, 36., 37. oldal szintén tárgyalja az ideiglenes házasságot.
„Abu Jamra beszámolója: Hallottam, ahogy Ibn 'Abbas (ítéletet hozott), amikor a nőkkel kötött mut’áról kérdezték, és ő engedélyezte azt (Nikah-al-Mut’a). Erre egyik felszabadított rabszolgája azt mondta neki: „Ez csak akkor lehetséges, ha nagyon nagy szükség van rá, és kevés a nő.” Erre Ibn 'Abbas így válaszolt: „Igen.” Bukhari, 7. kötet, 62. könyv, 51. szám, 36–37. o.
„Jabir bin 'Abdullah és Salama bin Al’Akwa így mesélték: „Amikor a hadseregben voltunk, Allah Küldötte odajött hozzánk, és azt mondta: »Megengedték nektek a mut’át (házasságot), tehát kössétek meg.« Salama bin Al-Akwa így folytatta: Allah Küldötte azt mondta: »Ha egy férfi és egy nő megegyeznek (az ideiglenes házasságban), házasságuknak három éjszakáig kell tartania, és ha tovább akarnak maradni, megtehetik; ha pedig el akarnak válni, azt is megtehetik. Nem tudom, hogy ez csak ránk vonatkozott-e, vagy általában az egész nép számára.” Abu 'Abdullah (Al-Bukhari) így szólt: „Ali egyértelművé tette, hogy a Próféta azt mondta: »A mut’a házasságot eltörölték (törvényen kívül helyezték.«” Bukhari 7. kötet, 62. könyv, 52. szám, 37. oldal
Nők, 2. kérdés: Miért vannak a muszlim országokban „mustahilok”, azaz olyan férfiak, akiket azért fizetnek, hogy rövid ideig házasságot kössenek egy nővel, hogy aztán elválhassanak, és a nő visszatérhessen korábbi férjéhez?
Abu Dawud, 2. kötet, 2302. szám, 629. oldal szintén tárgyalja a mustahil undorító szerepét az iszlám társadalomban.
Egy elvált nő addig nem házasodhat újra ugyanazzal a férfival, amíg nem teljesítette a házasságot valaki mással. Bukhari, 7. kötet, 63. könyv, 186., 187. szám, 136. oldal; Abu Dawud, 2. kötet, 2192. szám, 592–593. oldal
Figyelemre méltó, hogy ha egy férfi újra feleségül veszi ugyanazt a nőt, neki nem kell senkivel sem házasságot teljesítenie.
Amikor egy férfi „visszavonhatatlanul” elválik egy nőtől, a nőnek házasságot kell kötnie valaki mással, mielőtt újra összejöhetnének. Ibn-i-Majah, 3. kötet, 1933–1936. sz., 165–168. o. A férfiakra nem vonatkozik ilyen furcsa szabály.
Nők, 3. kérdés: Az iszlám hadíszai számos olyan módot tanítanak a mennyei jutalom elnyerésére, amelyek manapság már nem annyira ismertek.
Jutalom a férfinak (a nőről nincs szó) azért, ha a felesége fürdik: „Ha valaki megfürdeti (feleségét), és pénteken ő maga is megfürdik, korán elindul (a pénteki imára), az elejétől fogva részt vesz a prédikáción, gyalog, nem lovon, az imám közelében foglal helyet, figyelmesen hallgat, és nem adja át magát hiábavaló beszédnek, minden egyes lépéséért egy évnyi böjtölés és éjszakai imádkozás jutalmát kapja.” Abu Dawud 1. kötet, 1. könyv, 345. szám, 91. oldal. A jutalom a férjnek jár: a feleség jutalmáról kifejezetten nincs szó.
Házasság és válás
Házasság 1. kérdés: Miért kellett Mohamednek feleségül vennie Zainab bint Jahsht?
Zainabot vágyból vette feleségül: Mohamed elrendelte örökbefogadott fiának, Zaidnak, hogy váljon el Zainabtól, majd ő maga vette feleségül Zainabot. Zaidnak nem volt választása, mert Mohamed felolvasta a 33. szúra 36–38. versét. A muszlimok úgy hiszik, hogy a Korán teremtetlen és a mennyben egy táblára van írva, de a 33. szúra 36–38. versében név szerint említik Zaidot, mondván, hogy nem volt választása Zainabtól való elválásban. Később Zainab bint Jahsh „szokta volt dicsekedni a Próféta többi felesége előtt, és azt mondogatta: »Allah a mennyekben házasított össze (a Prófétával).«” Bukhari 9. kötet, 517. szám, 382. oldal. Lásd még a 9. kötet 516. és 518. számát, 381–383. oldal.
Zainab bint Jahsh Mohamed örökbefogadott fiához ment feleségül, amíg Mohamed el nem mondta azt a szúrát, amely szerint el kell válnia a fiától, és hozzá kell mennie. Zainab „szokta dicsekedni a Próféta többi felesége előtt, és azt mondogatta: »Allah a mennyekben házasított össze (a Prófétával).«” Bukhari 9. kötet, 517. szám, 382. oldal. Lásd még: 9. kötet, 516., 518. szám, 381–383. oldal. Más szóval, a mennyben lévő, örökké létező, teremtetlen Koránban említésre került Zainab házassága.
Ez a házasság Mohameddel Mohammed vágyának megfelelően jött létre. Aisha megjegyezte: „Úgy tűnik számomra, hogy Urad siet kielégíteni a vágyadat.” Sahih Muslim, 2. kötet, 8. könyv, 3453–3454. sz., 748–749. o.
Házasság 2. kérdés: Mohamed feleségül vett egy özvegyet: Safiját. Tudod, mióta volt özvegy?
Mohamed Safijával házasságot kötött, miután lemészárolta a férjét és a férfiakat Khaibárban, a nőket és a gyermekeket pedig rabszolgává tette. Bukhari, 2. kötet, 14. könyv, 68. sz., 35. o., valamint 4. kötet, 14. könyv, 143., 280. sz.
Mohamed meglepetésszerű támadást vezetett a Bani Mustaliq ellen, és ekkor fogságba ejtette feleségét, Juwairiyát. Bukhari, 3. kötet, 46. könyv, 717. sz., 431–432. o.
Házasság, 3. kérdés: Miért volt szüksége Mohamednek ennyi feleségre, hogy az iszlám tudósok még abban sem tudnak megegyezni, hány felesége volt?
Mohammed rövid ideig házasságban élt Fatima/Fatema/Fatimah bint al-Dahhak bin Sufyannal (akit al-Kilabiyyah-nak is neveztek). al-Tabari, 9. kötet, 39. o.
Azt mondják, hogy Mohamed feleségül vette Khawlah bint al-Hudaylt. al-Tabari, 9. kötet, 139. o. Al-Tabari szerint ő Mohamed egyik felesége volt (39. kötet, 166. o.)
Házasság 4. kérdés: Amikor a nők elutasították Mohamed házassági ajánlatát, a) helytelenül cselekedtek és Allah akaratával ellentétesen jártak el, b) helyesen cselekedtek, és Mohamednek nem kellett volna megkérnie őket, hogy menjenek hozzá feleségül, c) egyéb?
Mohammed szépsége miatt kérte Ghaziyyah kezét, de a lány elutasította. Tabari azt állítja, hogy a lány hűtlen volt, de erre nincs bizonyítéka. al-Tabari 9. kötet, 136. oldal. Nincs bizonyíték arra, hogy hűtlen lett volna, és Mohammed elnéző volt, amikor nem büntette meg, vagy arra, hogy hűtlen volt, és Mohammed megbüntette.
Layla hátulról megpaskolta Mohamed vállát, és megkérte, hogy vegye feleségül. Mohamed beleegyezett. Layla rokonai szerint ez helytelen cselekedet volt, ezért Layla visszatért Mohamedhez, és arra kérte, hogy vonja vissza [semmisítse meg] a házasságot, és Mohamed eleget tett a kérésnek. al-Tabari 9. kötet, 139. oldal
Házasság 5. kérdés: Miért váltak el egyes nők Mohamedtől?
Amikor Sauda megöregedett, attól tartott, hogy Mohamed elválik tőle, ezért átadta a helyét Aisának. Abu Dawud, 2. kötet, 2130. sz., 572. o. (Mohamed végül nem vált el Saudától, de másoktól elvált.)
'Umar szerint Mohamed elvált Hafsától (visszavonható válás), majd visszavette. Abu Dawud, 2. kötet, 2276. sz., 619. o. és . Ibn Ishaq szerint Mohamed elvált Hafsától, de aztán visszavette. al-Tabari, 9. kötet, 884. lábjegyzet, 131. o.
Mohammed feleségül vette Ghaziyyah bint Jabirt. „Amikor a Próféta hozzáment, azt látta, hogy öregasszony, ezért elvált tőle.” al-Tabari 9. kötet, 139. oldal
Al-Jaun [Jahal] lánya nagyon rövid ideig volt házas Mohameddel. Bukhari, 7. kötet, 63. könyv, 181. szám, 131., 132. oldal
Mulaykah bint Ka’b nagyon rövid ideig volt házas Mohammeddel. A’isha megkérdezte tőle, hogy hozzá akar-e menni ahhoz a férfihoz, aki megölte a férjét. Ő „Istenhez menekült” Mohammed elől, ezért Mohammed elvált tőle. al-Tabari, 39. kötet, 165. oldal
Mohammed feleségül vette (a szövegben a „feleségül vette” kifejezés szerepel) Mulaykah bint Dawud al-Laythiyyah-t, de amikor megtudta, hogy Mohammed volt az, aki megölette az apját, Allahhoz menekült Mohammed elől. Így Mohammed elvált tőle. al-Tabari, 8. kötet, 189. o. Ugyanez szerepel Mulaykah bint Ka’bról (aki valószínűleg ugyanaz a személy) is al-Tabari 39. kötet, 165. oldal
Mohamed elvált egy nőtől, mert az Allahhoz menekült Mohamed elől. Egy másiktól azért vált el, mert az leprás volt. Az al-Tabari 39. kötet, 187. oldalán némi zavar van abban, hogy melyik név melyik esethez tartozik.
Mohammed feleségül vette al-Shanba bint 'Amr al-Ghifariyyah-t; a nő népe a banu Qurayza szövetségese volt. Amikor Ibrahim meghalt, a nő azt mondta, hogy ha ő igazi próféta lenne, a fia nem halt volna meg. Mohammed elvált tőle, mielőtt a házasságukat beteljesítették volna. al-Tabari 9. kötet, 136. oldal
Mohammed feleségül vette Asma bint al-Nu’man bin al-Aswad bin Sharahilt. A nő azonban leprás volt, ezért Mohammed pénzt adott neki, és elvált tőle. al-Tabari 9. kötet, 137. oldal. Miért tett volna ilyet egy nővel, akit szeretett?
Mohamed elvált egy nőtől, mert leprás volt. al-Tabari, 39. kötet, 187. oldal
Mohammed elvált 'Amrah bint Yazidtól, mert leprás volt. al-Tabari 39. kötet, 188. oldal
Mohammed elvált egy névtelen nőtől, mert az leskelődött a mecsetből távozók után. al-Tabari 39. kötet, 187. oldal
Mohamed egy ideig együtt élt 'Aliyah bint Zabyan bin 'Amr bin 'Awf bin Ka’b-bal, majd elvált tőle. al-Tabari 9. kötet, 138. oldal; al-Tabari 39. kötet, 188. oldal
Említés Mohammed rövid házasságáról Sana bint Sufyannal. al-Tabari 39. kötet, 188. oldal
Egyesek úgy vélték, hogy Mohamed feleségül vette al-Ash’athot, de ez al-Tabari 39. kötete, 190i. oldala szerint téves.
Mohamed elvált 'Amrától. Ibn-i-Majah, 3. kötet, 2054. sz., 233. o.; 3. kötet, 2030. sz., 226. o. (daif [gyenge], nem Sahih)
Mohammed feleségül vette al-Nashat bint Rifa’ah-t, a Banu Kilab bin Rabi’ah törzsből, akik a Qurayzah szövetségesei voltak. A lányt Sana néven is ismerték. Sajnos azonban meghalt, mielőtt a Próféta házasságát vele beteljesítette volna. al-Tabari, 9. kötet, 135–136. o. Al-Tabari 39. kötetének 166. oldalán ugyanez áll Sana bint al-Saltról.
6. kérdés: Feleségül vehetnek-e a muszlim férfiak nem muszlim nőket, vagy sem?
Nem. „Valahányszor Ibn 'Umar-t megkérdezték egy keresztény vagy zsidó nővel való házasságról, így válaszolt: »Valóban, Isten tiltotta a többistenhitű nőket az igaz hívők számára, és nem ismerek a többistenhitben ennél rosszabbat, mint amikor egy nő azt mondja: »Urunk Jézus«, holott ő csupán Isten egyik szolgája volt!«” [Úgy tűnik, ez nem vonatkozott a rabszolgalányokkal való nemi közösülésre, sem Mohamedre, akinek keresztény ágyasai voltak.] Bukhari 7. kötet, 63. könyv, 209. sz., 155–156. o. Idézi még a Women in Islam című mű is, 53. o.
Ibn 'Umar szerint a muszlim férfiak számára tilos volt keresztény vagy zsidó nővel házasságot kötni. Bukhari, 7. kötet, 63. könyv, 209. szám, 155–156. o.
Ha a házaspár egyik tagja muszlimmá válik, a házasság automatikusan felbomlik. Bukhari, 7. kötet, 63. könyv, 20. fejezet, 158. o.
Igen. 17. Mária/Mariya, a kopt/keresztény nő a Szent Próféta felesége [ágyasa] volt a Sahih Muslim 4. kötet, lábjegyzet, 2835. o. és 1351. o. szerint. Mária, a kopt nő szülte Mohamed fiát, Ibrahimet (al-Tabari, 9. kötet, 39. o.).
Egy muszlim talán azt mondhatná, hogy Mohamednek feleségül kellett vennie őt, mert Egyiptomból kapott ajándék volt, de a nővérét, Sirint is ajándékba kapta, és őt nem vette feleségül, hanem egy másik muszlimnak, Hassan bin Thabitnak adta feleségül. Mária az alexandriai kormányzótól kapott ajándék volt. al-Tabari, 39. kötet, 193. o.; al-Tabari, 8. kötet, 66., 131. o.
Rayhanah bint Zayd al-Quraziyyah, a Banu al-Nadir törzsből, Mohamed egy másik ágyasa volt, és semmi nem utal arra, hogy muszlim lett volna. Mohamed felajánlotta, hogy rabszolgája helyett feleségévé teszi, de ő elutasította az ajánlatot, és zsidó maradt – al-Tabari 8. kötet, 39. oldal szerint. Lásd még: al-Tabari, 9. kötet, 137. o. Az al-Tabari 39. kötetének 164–165. oldalán szereplő forrás azonban azt állítja, hogy Mohamed felszabadította, majd feleségül vette.
A sír kínjai
Kínzás Q1a: Miért rettegett Mohamed maga is a sírtól?
Mohamed remegett a sírban váró kínjainak gondolatától. Sahih Muslim, 1. kötet, 4. könyv, 1214. sz., 290. o.
„Ő (Aisha) így szólt: Azután soha nem láttam őt (a Szent Prófétát), hogy imádságban ne keresett volna menedéket a sírban váró kín elől.” Sahih Muslim, 1. kötet, 4. könyv, 1214. szám, 290. oldal
A sírban váró kínzás: „…hallotta, hogy a Próféta Allahhoz menedéket keres a sírban váró büntetéstől.” Bukhari, 2. kötet, 23. könyv, 458. szám, 258. oldal.
Egy zsidó asszony így szólt Mohamedhez: „Allah óvjon meg téged a sír kínjaitól!” Ezt követően Mohamed imádkozott, hogy menedéket nyerjen a sír kínjaitól. Sunan Nasa’i, 2. kötet, 1479. sz., 281–282. o.
Mohamed menedéket kért a sírban való gyötrelemtől. Sunan Nasa’i, 2. kötet, 2065. sz., 535. o.; 2. kötet, 2069. sz., 537. o.; 2. kötet, 2071. sz., 538. o.
Mohammed a pokol kínjaitól való megszabadulást kérte. Ibn-i-Majah, 2. kötet, 5. könyv, 1351. sz., 303. o.
Kínzás Q1b: Lehetséges, hogy Mohamed egy zsidó nőtől tanulta meg a sírban való kínzás gondolatát?
Egy zsidó nő azt mondta Mohamednek: „Allah óvjon meg a sírban váró kínoktól!” Ezt követően Mohamed menedéket kért a sírban váró kínoktól. Sunan Nasa’i, 2. kötet, 1479. szám, 281–282. o.
Egy zsidóasszony azt mondta vagy Mohamednek, vagy egy muszlim férfinak, hogy a sírban bíróság elé állítják őket. Sunan Nasa’i, 2. kötet, 2068. szám, 537. oldal
„’Amra beszámolt arról, hogy egy zsidó nő jött ’A’ishához, hogy (valamiről) kérdezzen, és azt mondta: Allah óvjon meg téged a sír kínjaitól! … Hallottam, ahogy 'A’isha így szólt: Ezt követően hallottam, ahogy Allah Küldötte (békesség legyen vele) menedéket kért a tűz kínjaitól és a sír kínjaitól.” Sahih Muslim, 2. kötet, 4. könyv, 1973., 1974. szám, 428. o.
„Ő (A’isha) így szólt: Azután soha többé nem láttam őt (a Szent Prófétát), hogy imádságban ne kért volna menedéket a sír kínjaitól.” Sahih Muslim, 1. kötet, 4. könyv, 1214. sz., 290. o.
Mohamed hallotta, ahogy két halottat kínoznak a sírjukban. Sunan Nasa’i, 2. kötet, 2072A. sz., 2. kötet, 2072B. sz., 539. o.
Egy zsidót azért kínoztak a sírban, mert a mosdóba ment, és bepisilt. Ibn-i-Majah, 1. kötet, 1. könyv, 347–349. sz., 198–199. o.
Egy zsidó nő meghalt, és Mohamed azt mondta, hogy rokonai siránkozása kínozza őt a sírjában. Ibn-i-Majah, 2. kötet, 6. könyv, 1595. sz., 446. o.
Kínzások Q1c: Az iszlám szerint szerinted más igaz muszlimok is szenvedhetnek-e kínokat a sírjukban?
A muszlimokat bizonyos mértékű kín éri a sírjukban. Sunan Nasa’i, 2. kötet, 2066. szám, 536. oldal
A muszlimnak zakátot kell fizetnie, különben kínzásban részesül. Ibn-i-Majah, 3. kötet, 8. könyv, 1784–1786. sz., 76–77. o.
A sírban való kínzás tény. Sunan Nasa’i 2. kötet, 1311. szám, 199. oldal
Az iszlám rabszolgaság
Rabszolga Q1a: Mit gondolsz, miért volt szükségük Mohamednek és feleségeinek rabszolgákra?
Mohamed rabszolgatartó volt, akinek legalább egy fekete rabszolgája volt. Bukhari, 6. kötet, 60. könyv, 435. szám, 407. oldal; Bukhari, 7. kötet, 62. könyv, 119. szám, 90. oldal; 9. kötet, 368. szám, 275. oldal
Maimunah Mohamed felszabadított rabszolgalánya volt. Abu Dawud, 1. kötet, 2. könyv, 457. szám, 118. oldal
Mohammed néhány rabszolgalányt kapott ajándékba. Bukhari, 7. kötet, 64. könyv, 274. szám, 210. oldal
„Anas elbeszélése szerint: … És Anjashah, a Próféta [Mohamed] rabszolgája, hajtotta a tevéiket…” Bukhari, 8. kötet, 73. könyv, 221. szám, 142. oldal. Lásd még: Bukhari, 8. kötet, 73. könyv, 182. szám, 117. oldal
Mohammed fekete rabszolgája a lépcső tetején állt, amikor Mohammed az erkélyes szobájában tartózkodott. Bukhari 9. kötet, 91. könyv, 368. szám, 275. oldal
A’ishának volt egy rabszolgalánya. Abu Dawud, 1. kötet, 1. könyv, 371. szám, 96. oldal
Barirah A’isha rabszolgalánya volt, akit később felszabadított. Abu Dawud, 2. kötet, 2223. szám és 1548. lábjegyzet, 601. oldal
Rabszolga Q2b: Gondolod, hogy csak ideiglenesen tartottak rabszolgákat, hogy aztán felszabadítsák őket?
Jobb, ha egy rabszolgalányt egy rokonnak adunk, mint hogy felszabadítsuk. Sahih Muslim, 2. kötet, 5. könyv, 2187. szám, 480. oldal
„És 'Ata nem szívesen nézte azokat a rabszolgalányokat, akiket Mekkában árultak, hacsak nem akart vásárolni.” Bukhari, 8. kötet, 74. könyv, 2. fejezet, 162. oldal
'Amr bin Shu’aib apja beszámolója alapján elmondta, hogy nagyapja szerint a Próféta (béke legyen vele) így szólt: „Ha valamelyikőtök feleségül vesz egy nőt vagy rabszolgát vásárol, azt mondja: »Ó, Allah, Tőled kérem a benne rejlő jót és azt a természetet, amit neki adtál; Tőled kérem menedéket a benne rejlő gonosztól és attól a természettől, amit neki adtál.« Ha tevét vásárol, fogja meg a púpjának tetejét, és mondjon hasonló szavakat.” Abu Dawud, 2. kötet, 2155. szám, 579. oldal
'Aisha vonakodva szabadított fel számos rabszolgát egy megszegett fogadalom miatt. „Ő [Ibn Az-Subair] tíz rabszolgát küldött neki ['Aishának], akiket ő felszabadított bűnbocsánatként azért, hogy (nem tartotta be) a fogadalmat. 'Aisha ugyanebből a célból további rabszolgákat szabadított fel, mígnem negyven rabszolgát szabadított fel. Azt mondta: „Bárcsak meghatároztam volna, mit tennék abban az esetben, ha nem teljesítem az eskümet, amikor megfogadtam, hogy könnyebben megtehessem.”(1) Az (1) lábjegyzet így szól: „'Aisha nem határozta meg, mit tenne, ha nem tartaná be az ígéretét; ezért szabadított fel olyan sok rabszolgát, hogy megnyugodhasson abban, hogy a vezeklése megfelelő volt.” Bukhari, 4. kötet, 56. könyv, 708. szám, 465. oldal.
Rabszolga Q1c: Ha csak azért tartottak ideiglenesen rabszolgákat, hogy később felszabadítsák őket, akkor miért a) verték a rabszolgákat, b) miért nem engedték meg nekik, hogy a feleségeiket olyan keményen verjék, ahogy a rabszolgáikat verték?
Mohamed egy prédikációjában így szólt: „Nem bölcs dolog, ha bármelyikőtök úgy korbácsolja a feleségét, mint egy rabszolgát.” Nyilvánvalóan ez túl szigorú lenne – a feleség számára, nem a rabszolga számára. Bukhari, 6. kötet, 60. könyv, 466. szám, 440. oldal
„Ha valaki megveri egy rabszolgát, az arcát kímélnie kell.” Bukhari, 3. kötet, 46. könyv, 734. szám előtt, 440. o.
Rabszolgák: Bukhari, 7. kötet, 65. könyv, 344. sz., 252. o.; 7. kötet, 65. könyv, 345. sz., 253. o.; 7. kötet, 65. könyv, 346. sz., 254. o.; 7. kötet, 65. könyv, 352., 371. sz., 257., 268. o.
„»Hogyan verheti meg bármelyikőtök a feleségét úgy, ahogy a csődört veri, és utána mégis megölelheti (lefeküdhet vele)?« Hisham pedig így felelt: »Ahogy a rabszolgáját veri.«” Bukhari, 8. kötet, 73. könyv, 68. szám, 42. oldal.
Abu Bakr megverte a [férfi] rabszolgáját, miközben Mohamed jelen volt és mosolygott. Abu Dawud, 2. kötet, 1814. szám, 480. oldal
Egy prédikációban Mohamed bírálta azokat a muszlim férfiakat, akik úgy verik a feleségüket, ahogyan a rabszolgalányokat. Ibn-i-Majah, 3. kötet, 9. könyv, 1983. sz., 194. o.
Rabszolga 2. kérdés: Tudtad, hogy Mohamed rabszolgákat vett és adott el?
Mohamed két rabszolgáért vett egy rabszolgát. Abu Dawud, 2. kötet, 3352. sz., 954. o.
„A mudabbar (azaz olyan rabszolga, akinek gazdája megígérte, hogy halála után felszabadítja) eladása. Jabir beszámolója: A Próféta eladott egy mudabbart (még élő gazdája nevében, aki pénzre szorult).” Bukhari, 3. kötet, 34. könyv, 433. szám és előző oldalak, 238. o.
„Jabir bin 'Abdullah beszámolója: Közülünk egy férfi kijelentette, hogy rabszolgája halála után szabadulni fog. A Próféta odahívta azt a rabszolgát, és eladta őt(1). A rabszolga még abban az évben meghalt.” A (1) lábjegyzetben ez áll: „A felszabadító rászoruló volt, ezért a Próféta eladta a rabszolgát helyette, megengedve neki, hogy visszavonja azt az ígéretét, miszerint halála után felszabadítja a rabszolgát.” Bukhari, 3. kötet, 46. könyv, 711. sz., 427. o. Lásd még: Bukhari, 3. kötet, 34. könyv, 351. sz., 198. o.; Ibn-i-Majah, 3. kötet, 19. könyv, 2513. sz., 503–504. o.
„Adda” rabszolgát vagy rabszolgalányt vásárolt Mohamedtől. Ibn-i-Majah, 3. kötet, 12. könyv, 2251. sz., 346. o.
Mohammed eladott két fekete rabszolgát egy férfinak azzal a feltétellel, hogy az a férfi felszabadítson egy rabszolgát, aki muszlimmá vált. Ibn-i-Majah, 4. kötet, 24. könyv, 2869. sz., 202. o.
Mohammed a tulajdonos halála után 800 dirhamért eladott egy [mudabbar] rabszolgát Nu’aim bin Nahhamnak. Bukhari, 9. kötet, 89. könyv, 32. fejezet, 224. o., valamint 9. kötet, 89. könyv, 296. sz., 224. o.
Mohamed eladott egy nem muszlim rabszolgát. Sahih Muslim, 3. kötet, 4116. szám, 889. oldal
Miután Aisha hozzáment Mohamedhez, volt egy Barira nevű rabszolgalánya. Bukhari, 9. kötet, 92. könyv, 462. szám, 342. oldal.
Mohamed eladott egy kopt rabszolgát. Bukhari, 8. kötet, 79. könyv, 707. szám, 464. oldal
„Egy ansari férfi rabszolgáját mudabbárrá tette, és rajta kívül nem volt más vagyona. Amikor a Próféta ezt meghallotta, így szólt (társaihoz): »Ki akarja megvenni nekem őt (azaz a rabszolgát)?« Nu’aim bin An-Nahham nyolcszáz dirhamért megvette őt.” Bukhari, 8. kötet, 79. könyv, 707. szám, 464. o.; Sunan Nasa’i, 2. kötet, 1962. szám, 493. o.
Mohamed eladott egy rabszolgát. Sahih Muslim, 2. kötet, 5. könyv, 2183–2184. sz., 479. o.
Rabszolga 3. kérdés: Ma elfogadható-e a fekete emberek vagy mások rabszolgasága?
A londoni Economist arról számolt be, hogy a szudáni muszlimok rabszolgává teszik és eladják a dinka törzs nőit és gyermekeit. A Newsweek 1992. május 4-i, a rabszolgaságról szóló különkiadása szintén arról számolt be, hogy a muszlimok még mindig rabszolgává teszik a feketéket, ahogyan az Austin American Statesman is 1996. február 2-án. A Reader’s Digest 1996. márciusi száma, 77–81. o. „A rabszolgaság szégyenletes visszatérése Afrikába” című cikke szintén erről szól.
Rabszolga verése – Sahih Muslim, 2. kötet, 5. könyv, 2237. szám, 491. oldal
A rabszolga verésének egyik formája az volt, hogy pofon vágták. Sahih Muslim, 3. kötet, 13. könyv, 4079. szám, 883. oldal
Egy rabszolgalány mondott valamit, és pofont kapott. Suwaid felháborodott, mert az arcra nem szabadott pofont adni. Sahih Muslim, 3. kötet, 4083–4084. szám, 883. o.
Rabszolga Q3b: Szerinted egy rabszolganő gyermeke az ő tulajdonát képezi, vagy a gazdájáét, még akkor is, ha a gazda nem az apa?
A gyermek az ágy tulajdonosához tartozik, függetlenül attól, hogy az anya szabad asszony volt-e vagy rabszolgalány. Bukhari, 8. kötet, 80. könyv, 18. fejezet, 489. oldal
Mágia, varázslás és a gonosz szem
Mágia, 1. kérdés: A hadíszok alapján miért engedte volna Allah, hogy egyik apostolát megbabonázzák, vagyis mágikus hatást gyakoroljanak rá?
Mohamedet egy alkalommal megbabonázták: „Aisha elbeszélése szerint: A Prófétát megbabonázták, így elhitették vele, hogy olyasmit csinál, amit valójában nem csinált. Egy nap hosszú ideig imádkozott (Allahhoz), majd így szólt: »Úgy érzem, Allah megmutatta nekem, hogyan gyógyíthatom meg magam.«...” Bukhari 4. kötet, 54. könyv, 490. szám, 317. oldal. Lásd még: Bukhari, 4. kötet, 53. könyv, 43. fejezet; Bukhari, 4. kötet, 400. sz., 267. o., 8. kötet, 89. sz., 56–57. o., 8. kötet, 400. sz., 266–267. o., 7. kötet, 71. könyv, 658–660. sz., 441–443. o.
Mohamedet megbabonázták. Bukhari 4. kötet, 53. könyv, 34. fejezet, valamint 4. kötet, 400. szám, 267. oldal
Mohamed varázslat hatása alatt állt – Sahih Muslim, 2. kötet, 4. könyv, 1888. sz., 411. o.
Mohamedet megbabonázták. Sahih Muslim, 3. kötet, 24. könyv, 5428–5429. sz., 1192–1193. o.
Labid bin el-Asam, a zsidó, varázslat alá helyezte Mohammedet. Ibn-i-Majah, 5. kötet, 31. könyv, 3435. szám, 60–61. oldal
Mágia 2. kérdés: Hisz a gonosz szemben, és szükségét látja annak gyógyításának?
„…A gonosz szem hatása tény.” Sahih Muslim, 3. kötet, 24. könyv, 5426. sz., 1192. o. Lásd még: al-Tabari, 39. kötet, 134. o. Mohamed varázsigét adott A’ishának a gonosz szem gyógyítására. Sahih Muslim, 3. kötet, 24. könyv, 5445., 5447–5450. sz., 1196. o.
Babona: A gonosz szem. Bukhari, 4. kötet, 55. könyv, 590. szám, 386. oldal
Tudomány: „A gonosz szem létezik.” Bukhari, 7. kötet, 71. könyv, 636. sz., 427. o., 7. kötet, 71. könyv, 827. sz., 538. o.
Babona: Tiszteld Mohamed haját, mint a gonosz szem ellenszerét. Bukhari, 7. kötet, 72. könyv, 784. szám, 518. oldal
Babona: Mohamed beszéde a gonosz szemről. Sahih Muslim, 3. kötet, 24. könyv, 5424–5427. sz., 1192. o.
Babona: „…A gonosz szem hatása tény.” Sahih Muslim, 3. kötet, 24. könyv, 5426. sz., 1192. o.
A gonosz szem valós dolog. Ibn-i-Majah, 5. kötet, 31. könyv, 3506., 3507. szám, 39. oldal
Állítólag Amir bin Rabia rossz szemet vetett valakire. Ibn-i-Majah, 5. kötet, 31. könyv, 3508. sz., 40. o.
A varázsigék gyógyítják a gonosz szemet. Ibn-i-Majah, 5. kötet, 31. könyv, 3510., 3511. sz., 41. o.; 5. kötet, 31. könyv, 3512. sz., 42. o.
A Korán utolsó két szúrája a gonosz szem ellen lett leírva. Ibn-i-Majah 5. kötet, 31. könyv, 3517. sz., 41. o.
A varázsigék megengedettek a gonosz szem és a skorpió ellen. Ibn-i-Majah 5. kötet, 31. könyv, 3513–3518. sz., 42–44. o.
Mohamed varázsigéket használt a gonosz szem és a mérgező hüllők ellen. Ibn-i-Majah, 5. kötet, 31. könyv, 3525. sz., 48. o.
Husain bin 'Abd al-Rahmant megcsípte egy skorpió, és ő varázsigét mondott. Ezt egy hadísz alapján tette. „A varázsigének nincs hatása, kivéve a (rossz szem) hatása vagy a skorpió csípése esetén.” (Sahih Muslim, 1. kötet, 1. könyv, 425. szám, 141. oldal)
A varázsigézet a gonosz szem és a skorpió ellen megengedett. Ibn-i-Majah, 5. kötet, 31. könyv, 3513–3518. sz., 42–44. o.
3. varázskérdés: Hiszel abban, hogy a skorpiócsípés gyógyítható egy hadísz vagy egy szúra egy részének felolvasásával?
A varázsigék használata megengedett a gonosz szem és a skorpió ellen. Ibn-i-Majah 5. kötet, 31. könyv, 3513–3518. sz., 42–44. o.
Mohamed varázsigéket használt a gonosz szem és a mérgező hüllők ellen. Ibn-i-Majah, 5. kötet, 31. könyv, 3525. sz., 48. o.
Mohamed hitt a gonosz szem létezésében, és léteztek ellene védő varázsigék. al-Tabari, 39. kötet, 134. o.
Husain bin 'Abd al-Rahmant megcsípte egy skorpió, és ő varázsigét mondott. Ezt egy hadísz alapján tette. „A varázsigének nincs hatása, kivéve a (rossz szem) hatása vagy a skorpiócsípés esetén.” (Sahih Muslim, 1. kötet, 1. könyv, 625. sz., 141. o.) Lásd még: Sahih Muslim, 3. kötet, 24. könyv, 5442–5444, 5448. sz., 1192., 1196. o.
Husain bin 'Abd al-Rahmant megcsípte egy skorpió, és ő varázslatot alkalmazott. Ezt egy hadísz alapján tette. „A varázslat csak a szem (rosszindulatú tekintete) vagy a skorpiócsípés esetén használható.” (Sahih Muslim 1. kötet, 1. könyv, 425. sz., 141. o.)
Sa’id bin Jubair varázslatot alkalmazott, amikor megcsípte egy skorpió. Ezt Mohamedtől tanulta. Sahih Muslim, 1. kötet, 1. könyv, 425. szám, 141. oldal
A Korán felolvasásával gyógyított meg egy skorpiócsípést. Abu Dawud, 2. kötet, 3411. sz., 973. o.
Abu Sa’d [Sa’id] Khudri egy muszlim varázsló volt, aki a Korán verseit szavalta, hogy meggyógyítson valakit a skorpiócsípés okozta fájdalomtól. Ibn-i-Majah, 3. kötet, 10. könyv, 2156. szám, 298. oldal
A varázsigék megengedettek a gonosz szem és a skorpió ellen. Ibn-i-Majah, 5. kötet, 31. könyv, 3513–3518. sz., 42–44. o.
Megtévesztés
Megtévesztés 1. kérdés: Miért csalná meg Allah a muszlimokat?
A 3:54-es szúra szerint Allah a legnagyobb csaló/cselszövő. De miért csalná meg a saját követőit is? Allah csaló alakban fog eljönni. „Amikor már csak azok maradnak, akik (kizárólag) Allahot imádták, mind az engedelmesek, mind a gonoszok, [és azt mondják]: »És most várjuk Urunkat.« Akkor a Mindenható olyan alakban jelenik meg előttük, amely eltér attól, amit először láttak, és azt mondja: »Én vagyok a ti Uratok«, mire ők azt felelik: »Te nem vagy a mi Urunk.« És akkor senki sem fog hozzá szólni, csak a próféták, majd azt mondják nekik: »Ismertek-e valamilyen jelet, amely alapján felismerhetitek Őt?« Ők azt fogják mondani: »A Shin«, és így Allah ekkor felfedi a Shinjét, mire minden hívő leborul előtte, és csak azok maradnak meg, akik korábban csupán a kérkedés és a jó hírnév megszerzése érdekében borultak le előtte. Ezek az emberek megpróbálnak leborulni, de a hátuk merev lesz, mint egy fadarab (és nem lesznek képesek leborulni). Ezután a hidat átfektetik a Pokol felett,” Bukhari 9. kötet, 93. könyv, 532. szám, 396. oldal
A Feltámadás Napján Allah nem valódi alakjában jelenik meg népe előtt, hanem megtéveszti a képmutatókat, akik Allahot követve a vesztükbe rohannak. Sahih Muslim, 1. kötet, 1. könyv, 349. szám, 115. oldal
Mohamed orvosi tanácsai – Hasznosak-e ma is?
Orvostudomány 1. kérdés: Ön szerint a köpölyözés ma is jó orvosi gyakorlat? A köpölyözés egy régi orvosi gyakorlat, amelynek során forró köpölyöket helyeznek a beteg testére, és amikor a köpölyök lehűlnek, vákuum keletkezik, amely (állítólag) kiszívja a betegséget. Ha Mohamed a hadíszokban azt mondaná, hogy a köpölyözés nemcsak jó gyakorlat, hanem minden betegség gyógymódja is lehet, elhinné ezt?
A köpölyözés a legjobb gyógymód. Abu Dawud 3. kötet, 3848., 2850., 2851. szám, 1084. oldal
Mohamed azt mondta, hogy ha valaki a hónap 17., 19. vagy 21. napján köpölyözést végez magán, az minden betegségre gyógyír lesz. Abu Dawud 3. kötet, 3852. szám, 1084. oldal
A köpölyözés egy ősi gyógyászati módszer, amelynek során felmelegített köpölyöket helyeznek a beteg bőrére. Ahogy a köpölyök és a bennük lévő levegő lehűl, vákuum keletkezik, amely a vért a bőr felszínére vonzza.
Mohamed azt mondta, hogy a köpölyözés gyógyászati gyakorlata jó gyógymód. Sahih Muslim 3. kötet, 24. könyv, 5467. sz., 1199. o.; Sahih Muslim 2. kötet, 594. o.; Ibn-i-Majah 5. kötet, 3476. sz., 24. o.; 5. kötet, 3478. sz., 25. o.
a hónapban, az minden betegségre gyógyír lesz. Abu Dawud, 3. kötet, 3852. sz., 1084. o.
Abu Hind köpölyözte Mohamedet Abu Dawud 2. kötet, 2097. sz., 562. o. szerint. Lásd még Abu Dawud 3. kötet, 1464. fejezet, 3855. sz., 1085. o.; Ibn-i-Majah 3. kötet, 2162–2163. sz., 302–303. o.; Bukhari, 3. kötet, 29. könyv, 361., 62. szám, 38–39. o.; Bukhari, 7. kötet, 71. könyv, 598–602. szám, 403–405. o. Ez az ihram állapotban való böjtölés alatt történt. Ibn-i-Majah, 4. kötet, 3081. szám, 330. o.
Még az angyalok is azt mondták Mohamednek, hogy végezzen magán köpölyözést. Ibn-i-Majah 5. kötet, 3477. sz., 25. o.; 5. kötet, 3480–3481. sz., 26. o.
Orvostudomány, 2. kérdés: Vannak, akik azt hiszik, hogy többet tudnak az orvostudományról, mint Allah és Mohamed, de vannak jó muszlimok, akik nem így gondolják. Ha Ön az utóbbiak közé tartozik, meg tudná magyarázni a következőket?
A szemcsepp élesíti a látást és serkenti a haj növekedését. Ibn-i-Majah, 5. kötet, 3497. szám, 35. oldal
Mérgegyszer: „Aki minden reggel hét „Ajwa” datolyát eszik, az azon a napon, amikor megeszi őket, nem lesz kitéve sem méreg, sem varázslat hatásának.” Bukhari, 7. kötet, 65. könyv, 356. szám, 260., 451. oldal
„Aisha elmesélte nekem, hogy hallotta a Prófétát így mondani: »Ez a fekete kömény minden betegségre gyógyír, kivéve az As-Samot.« Aisha megkérdezte: »Mi az az As-Sam?« A Próféta így válaszolt: »A halál.«” Bukhari, 7. kötet, 71. könyv, 591. szám, 400. oldal. Lásd még: 7. kötet, 71. könyv, 592. szám, 400. oldal
Iszlám orvoslás. Bukhari, 7. kötet, 71. könyv, 596. szám, 402. oldal
A Nigella sativa mindent gyógyít, kivéve a halált. Sahih Muslim, 4. kötet, 24. könyv, 5489–5490. sz.; Ibn-i-Majah, 5. kötet, 3447. sz., 8. o.; 5. kötet, 3449. sz., 9. o.
Az isiász gyógymódja a birka hátsója. Ibn-i-Majah, 5. kötet, 3463. szám, 18–19. o.
A mellhártyagyulladás gyógymódja a [wars nevű] gyógynövény, az indiai áloésfa és az olívaolaj. Ibn-i-Majah 5. kötet, 3467. szám, 21. oldal
Mohamed azt tanácsolta a lábfájdalomtól szenvedőknek, hogy festessék be magukat hennával. Abu Dawud, 3. kötet, 3849. szám, 1084. oldal
Orvostudományi kérdés 3: Néhány modern ember úgy gondolja, hogy többet tud a higiénéről, mint Mohamed, de sok muszlim úgy véli, hogy Mohamed jó tanácsai időtállóak. Megmagyarázná a következőket?
Étkezés után vagy meg kell nyalni a kezét, vagy oda kell adni valakinek, hogy ő nyalja meg. Abu Dawud, 3. kötet, 21. könyv, 3838. szám, 1081. oldal
Amikor az emberek arról kérdezték, hogy ihatnak-e olyan kútból, amelyben menstruációs ruhák, elhullott kutyák és bűzös dolgok vannak, Mohamed azt mondta, hogy a víz tiszta, és semmi sem szennyezi be. Abu Dawud 1. kötet, 35. fejezet, 66–67. szám, 16–17. oldal
„Ha valamelyikőtök italába beleesik egy légy, azt (az italba) kell mártania, mert az egyik szárnyán betegség van, a másikon pedig a gyógymód (a betegség ellenszere) (1). Az (1) lábjegyzet szerint: „Lásd a 7. kötet 673. számú hadíszát (a részletekért)” Bukhari, 4. kötet, 54. könyv, 531. szám, előző oldal: 335.
„Abu Huraira beszámolója: A Próféta így szólt: »Ha valamelyikőtök italába házilégy esik, merítse bele (az italba), mert az egyik szárnyán betegség van, a másikon pedig a betegség gyógymódja.«” Bukhari, 4. kötet, 54. könyv, 537. szám, 338. o.
„Abu Huraira beszámolója: Allah Küldötte így szólt: »Ha bármelyikőtök italába beleesik egy légy, merítse bele az egészet (az italba), majd öntse ki, mert az egyik szárnyán betegség van, a másikon pedig gyógyulás (1) (ellenanyag), azaz a betegség kezelése.«” Bukhari, 7. kötet, 71. könyv, 673. szám, 452–453. o. Az (1) lábjegyzet így szól: „Orvosi szempontból ma már jól ismert, hogy a légy testének egyes részein kórokozókat hordoz, amint azt a Próféta is említette (kb. 1400 évvel ezelőtt, amikor az emberek még nagyon keveset tudtak a modern orvostudományról).” Hasonlóképpen Allah olyan szervezeteket és egyéb mechanizmusokat teremtett, amelyek elpusztítják ezeket a kórokozókat; például a penicillint termelő gomba elpusztítja a Staphylococcus-t és más kórokozó szervezeteket stb. A közelmúltban felügyelet alatt végzett kísérletek arra utalnak, hogy a légy magában hordozza a betegséget (kórokozókat) és egyúttal az azok elleni ellenszert is. Általában, amikor egy légy folyékony ételhez ér, kórokozóival megfertőzi azt, ezért a folyadékot bele kell mártani a légybe, hogy a kórokozók ellenszere is felszabaduljon, és ellensúlyozza a kórokozók hatását. Ezzel a témával kapcsolatban egy barátomon keresztül írtam Dr. Muhammad M. El-SAMAHY-nak, az Al-Azhar Egyetem (Kairó) Hadísz Tanszékének vezetőjének (Egyiptom), aki írt egy cikket erről a hadíszról, és az orvosi szempontokat illetően megemlítette, hogy a mikrobiológusok bebizonyították: hosszanti élesztősejtek élnek parazitaként a légy hasában, és ezek az élesztősejtek életciklusuk megismétlése érdekében a légy légcsövein keresztül nyúlnak ki; ha a legyet folyadékba mártják, ezek a sejtek a folyadékban felrepednek, és tartalmuk ellenszere azoknak a kórokozóknak, amelyeket a légy hordoz.”
A légy egyik szárnyán a betegség, a másikon a gyógymód található. Abu Dawud, 3. kötet, 21. könyv, 3835. sz., 1080. o.
Ha egy légy beleesik egy italba, merítsd a másik szárnyát az italba. Ibn-i-Majah, 5. kötet, 31. könyv, 3504–3505. sz., 38–39. o.
Ezek babonák, vagy ma is be kell tartani őket?
Babona 1. kérdés: Úgy gondolja, hogy a mai muszlimoknak be kell tartaniuk azt, amit Mohamed a hadíszokban a páratlan számokról tanított?
Mohamed rendszeresen páratlan számú datolyát evett. Bukhari, 2. kötet, 15. könyv, 73. szám, 38. oldal
Az imádkozás során ügyeljünk arra, hogy páratlan számú rak’ah-val zárjuk le. Sahih Muslim, 1. kötet, 4. könyv, 1632–1644. sz., 362–364. o.
A szemcseppet vagy a kavicsokat páratlan számú alkalommal használd. Abu Dawud, 1. kötet, 1. könyv, 35. szám, 8. oldal
A tisztálkodáshoz jobb, ha páratlan számú követ használunk. Sahih Muslim, 2. kötet, 7. könyv, 2982. szám, 655. oldal
A szemcseppet páratlan számú alkalommal kell alkalmazni. Ibn-i-Majah, 5. kötet, 31. könyv, 3498. sz., 35–36. o. Az a férfi, aki bizonyos dolgokat mond, nem fog hirtelen csapást szenvedni aznap vagy aznap éjjel. Abu Dawud, 3. kötet, 5069. sz., 1411. o.
Babona 2. kérdés: Hiszel-e abban, amit állítólag Mohamed és a korai muszlimok hittek a napfogyatkozásokról?
Allah a nap- és holdfogyatkozást arra használja, hogy félelmet keltsen szolgáiban. Abu Dawud, 1. kötet, 2. könyv, 1173. sz., 304. o.; 1. kötet, 2. könyv, 1181. sz., 306–307. o.
Allah a nap- és holdfogyatkozásokat arra használja, hogy megijessze híveit. Sunan Nasa’i, 2. kötet, 1494. szám, 291. o.; 2. kötet, 1505. szám, 305. o.
„Ő [Mohamed] így folytatta: Amikor a nap felkel, szekerén emelkedik ki az egyik forrásból, 360 angyal kíséretében… Amikor Isten meg akarja próbára tenni a napot és a holdat, jelet mutatva szolgáinak, és ezzel arra kérve őket, hogy hagyjanak fel az Ő parancsainak megszegésével, és kezdjenek el engedelmeskedni, a nap lezuhan a szekérről, és beleesik annak az óceánnak a mélyébe, amely a szféra. Amikor Isten növelni akarja a jel jelentőségét, és szolgáit súlyosan meg akarja ijeszteni, a nap teljes egészében leesik, és semmi sem marad belőle a szekéren. Ez a teljes napfogyatkozás, amikor a nap elsötétül, és a csillagok előbújnak.” al-Tabari 1. kötet, 236. o.
Mohamed megijedt egy napfogyatkozás alatt. Sunan Nasa’i, 2. kötet, 1488. sz., 289. o.; Ibn-i-Majah, 2. kötet, 5. könyv, 1262. sz., 252. o.
Mohamedet zavarba ejtette a napfogyatkozás. Sunan Nasa’i, 2. kötet, 1489. sz., 289–290. o.
Kérdések a saría-muszlimok számára
2. rész: Tisztázó kérdések
Tegye fel ezeket a kérdéseket, hogy képet festhessen, így ők is tisztábban láthassák magukat. Próbálja minimálisra csökkenteni védekező magatartásukat, hogy többet akarnak hallani. Ezek a kérdések feltételezik, hogy már feltett néhány kérdést az előző kategóriából.
1. kérdés: Ha a hadíszok valójában nem az igaz Isten tanításait tükrözik, akkor nem lenne probléma, ugye?
Gondolom, minden attól függ, kinek az ökrét szúrta meg. Egy régi iszlám népmese így szól: Egy nap egy muszlim férfi elment a helyi imámhoz, és döntést kért tőle. Elmondta, hogy az ökre kiszabadult a karámból, és halálra szúrta a helyi imám ökrét. Megkérdezte, az iszlám törvény szerint mit kell tennie? Az imám azt mondta, hogy a törvény egyértelmű: meg kell térítenie az ökröt. A férfi bocsánatot kért, és azt mondta: „Kicsit eltévesztettem a magyarázatot; valójában az imám ökre szökött ki, és szúrta halálra az enyémet.” Erre az imám azt mondta, hogy ez már nem olyan egyértelmű; utána kell néznie, és meg kell vizsgálnia a dolgot.
2. kérdés: Akkor miért tűnik úgy, hogy sok intelligens muszlim a hadíszokra és a Koránra egyfajta mércét alkalmaz, más dolgokra viszont másfajta hitelességi mércét?
Az egyiptomi Anwar Szadat és Begin tárgyalásaik során patthelyzetbe kerültek. Egy amerikai riporter interjút készített Szadattal, és megkérdezte tőle, mit gondol, mi történne, ha Begin egyszerűen engedne, és azt mondaná: „Rendben, beleegyezek a te módszeredbe.” Szadat elmosolyodott, és azt mondta, hogy akkor biztosan nagy bajba kerülne otthon! Pár napon belül Szadat enyhítette tárgyalási álláspontját, és megállapodásra jutottak. Bár nem biztos, hogy az újságíró kérdése hatással volt Szadat gondolkodására, általánosságban jó dolog, ha képesek vagyunk a dolgokat a másik fél szemszögéből is megvizsgálni.
3. kérdés: Nézted már valaha a saría törvényeket, és gondoltál arra, hogy azok hogyan tűnhetnek egy nem muszlim szemében, aki az Egyetlen, Igaz Istent akarja követni?
4. kérdés: Gondolod, hogy tényleg számít, mit tanít valaki, aki prófétának vallja magát?
5. kérdés: Szerinted számít, hogy az emberek miben hisznek?
6. kérdés: Miért nem értette meg ezt helyesen Mohamed?
7. kérdés: Szerinted Mohamed követői tévedtek, Mohamed tévedett, vagy Allah tévedett? Miért ne tévedhettek mindannyian?
A híres skót költő, Robert Burns így fogalmazott (modern angolra fordítva): „Bárcsak Isten megadná nekünk azt az ajándékot, hogy úgy lássuk magunkat, ahogy mások látnak minket.”
8. kérdés: Mit gondolsz, hogyan látják mások a radikális muszlimokat? Mit gondolsz, hogyan látja az Egyetlen Igaz Isten a radikális muszlimokat? Egyáltalán igazi muszlimok-e ők, vagy nem szabadna megengedni nekik, hogy Mekkába látogassanak?
9. kérdés: Hogyan tudja az, aki az igaz Istent akarja követni, megkülönböztetni az igaz prófétát a hamis prófétától?
10. kérdés: Hogyan magyaráznád el egy nem muszlimnak, mit jelent az „igazság” szó az iszlámban?
Kérdések a saría-muszlimok számára
3. rész: Kérdések a valódi akadályok feltárásához
1. kérdés: Hogyan mondhatna ilyet egy jó Isten?
2. kérdés: Ha Allah valóban létezik, miért történne ez?
3a. kérdés: Ha valakinek választania kellene aközött, hogy követi azt, amit eddig a helyes vallásnak hitt, vagy azt, amiről tudja, hogy az Egyetlen Igaz Isten akarja, mit tanácsolna neki?
3b. kérdés: Mit tennél, ha te lennél abban a helyzetben?
4a. kérdés: Ha az Egy Igaz Isten arra kérne, hogy hagyja el azt, ami ismerős, a környezete vallását, és kövesse Őt ki tudja hová, mit tenne?
4b. kérdés: Mit gondolsz, hogyan érezhetett magát az a személy, akit mindketten tisztelünk – Ábrahám vagy Ur –, amikor Isten ezt parancsolta neki?
Q4c: Ábrahám talán veszélyesnek tartotta volna, hogy csak úgy nyugat felé induljon, Isten után menve, de amikor Isten azt akarja, hogy valaki hagyja hátra a bálványokat és más dolgokat, és kövesse Őt, vajon veszélyesebb az illető számára Isten után menni, vagy veszélyesebb maradni?
Még ha valaki meg is hal Isten követése közben, örökkévalóság szempontjából veszélyesebb maradni. Ábrahám esetében azonban 50–100 évvel távozása után az elamiták kifosztották Ur városát, és Ábrahám népét rabszolgasorba vetették.
még ha veszélyes is lehet
5. kérdés: Ha a tálibok valóban az igaz Istent követték, miért foglalták el Afganisztánt?
Egyrészt Afganisztánt olyanok hódították meg, akik kedvesebben bántak a muszlimokkal, mint a tálibok.